Helsinki
2017. július 05.
Átkompoltam Skandináviába!

53. nap 2017.07.03. hétfő
Tallini szállásomon leeresztek, feltöltök, tankolok, bevásárolok (itt nyilván olcsóbb minden, mint Finnországban), aztán megyek a komphoz. Behajózás előtt még belefér egy tízórai. Felhajtok életem eddigi legnagyobb hajójára (12 emelet, liftek, uszoda, több élőzenés, táncos kocsma, boltok), megpróbálom bejárni a publikus helyeket, bámulom az indulást tallini panorámával. A nyílt tengeren már ráérek egy halebédre, aztán jön a kikötés, amit nem tudok végignézni, mert elől állok a kiszálláshoz. Helsinkiben belvárosi parkolóm van, így bringával könnyen végigjárom a látnivalókat (nincsen sok). Aztán nézelődök a piacon, kikötőben, élvezem a jégkorszakban lecsiszolt gránit sziklák látványát vizen és szárazföldön. Éjszakára kijjebb megyek a Seurasaari skanzenhez, ahol naplemente vár. Világos van, még járok egyet a skanzenben is.
54. nap 4. kedd
Reggel megnézem Kekkonen volt elnök házát, meg bejárom a skanzent és a sziget más látványosságait, aztán megyek Porvooba. Útközben megállok az állatkertnél, igyekszem tapasztalatokat gyüjteni tankolásról, vízvételi helyekről, boltokról, parkolásról. Porvoo remek, hangulatos városka, szép gránitdombokon faházakkal, templommal, vízparti kocsmákkal, hajókkal. Találok egy szép szállást jó panorámával, ezért nem megyek tovább. Naplemente után járok még egyet a túristák nélküli csöndes városban.
55. nap 5. szerda Áron ma 18 éves! Éljen!
Megyek vissza Helsinkibe, most át a szigeteken nyugat felé. Kirkkonummiban netezek, Ingában kikötői sétát teszek, majd letérek a főútról és dimbes-dombos kanyargós úton megyek tovább. Erre ment a "Királyi út" Turkuból Viborgba. Letérek Raseborg várromhoz, de itt nagy füves parkolóba terelnek. Sok autó jön felbatyuzva mennek a vár felé. Félreértem a finneket, koncertre számítok, de egy szabadtéri színpadon zenés darabot adnak elő – svédül! Erős amatőr a színvonal, ezért a második felvonást nem várom meg. Mégegyszer körbejárom a várat és hazamegyek. A darab végén mindenki elhajt, egyedül maradok.
56. nap 6. csütörtök
A reggeli fényekben is végigjárom az óriási gránitkavicsokra épült várat, majd a közeli Ekenasba/Tammisaariba (minden ki van írva svédül és finnül is) megyek. Porvoohoz hasonló szép faházas városka nagy jachtkikötőkkel. Élvezem a várost is, meg a kikötői életet is. Ebéd után megyek tovább Hankoba a délnyugati csücsökbe. Jachtkikötő a gránitszigetek közt, itt sitályfiókát mentek, aztán a várost is körbebringázom. Extranagy 19. századi fapaloták végig a part mentén. A városi kikötőben nagy készülődés van, tán vitorlás verseny lesz. Én megyek visszafelé a félszigeten Ekenasba, a reggeli parkolóhelyemről nézem a naplementét.
Itt történt
- 2018 november
- 2018 október
- 2018 szeptember
- 2018 augusztus
- 2018 június
- 2018 május
- 2018 április
- 2018 március
- 2017 október
- 2017 szeptember
- 2017 augusztus
- 2017 július
- 2017 június
- 2017 május
- 2017 április
- 2016 október
- 2016 szeptember
- 2016 augusztus
- 2016 május
- 2016 április
- 2016 március
- 2016 február
- 2015 november
- 2015 augusztus
- 2015 július
- 2015 június
- 2015 május
- 2015 február
- 2014 december
- 2014 november
- 2014 október
- 2014 szeptember
- 2014 augusztus
- 2014 július
- 2013 december
- 2013 november
- 2013 október
- 2013 szeptember
- 2013 augusztus
- 2013 július
- 2013 június
- 2013 május
- 2013 április
- 2012 december
- 2012 november
- 2012 október
- 2012 szeptember
- 2012 augusztus
- 2012 július
- 2012 április
- 2012 március
- 2012 február
- 2012 január
- 2011 december
- 2011 november
- 2011 szeptember
- 2011 július
- 2011 június
- 2011 május
- 2011 április
- 2011 március
- 2011 február
- 2011 január
- 2010 december
- 2010 november
- 2010 szeptember
- 2010 augusztus
- 2010 július
- 2010 június
- 2010 május
Réce Apó nyugdíjba vonul
Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.
Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.
Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.
Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.
Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...
Balázs Zsolt