RSS

Milánó

2016. május 08.

Megyek a hegyek felé, végül szerencsésen gyönyörű napsütésben!

40. nap 2016.05.01. vasárnap Anyák napja, Munka ünnepe, Nyulibuli, mindenki éljen!

Itt Olaszországban pocsék nap van. Esik az eső, minden vizes és felhős. Kilátástalan a helyzet. Teszek-veszek, aztán visszamegyek Paviába, ott töltöm a Csigaházban a nap hátralévő részét tervezéssel, számítógépezéssel, olvasással, szunyókálással és főzöcskézéssel.

 

41. nap 2. hétfő

Még mindíg felhős, csöpögős az idő. Hangyainvázió a Csigaház és ellenem. Kemény Chemotox ellentámadásba lendülök és egy boltozás alatt hagyom a mérget hatni. Utána tömegsírt ások és kitakarítom a hullákat. Milánóba megyek, bár nem bízom a parkolási esélyekben. De mégis van ahol megállhatok. Bringázás a belvárosba, először a dómba megyek, de fennakadok a fémkeresős és motozós ellenőrzésen. Svájci bicskám pengéje nagyobb a katona tenyér szélességénél. Bilinccsel fenyeget, végül enged meglógni a kordonból. Bánatosan ülök a Scala előtt, aztán megkeresem a Sforzák hatalmas várát, kerekezek a mögöttes nagy parkban, majd a belvárosban. Megyek tovább Lecco felé, Nibionnóban találok szállást.

 

42. nap 3. kedd

Remek az idő, hasamra süt a nap. Már látszanak a havas hegycsúcsok. Leccoban bringázok egyet, aztán a Comoi tó keleti partján haladok nézelődve. A tó után kezdődik az emelkedés, egyre vadregényesebb a táj. Az utolsó olasz faluban alszom.

 

43. nap 4. szerda

Kis séta a falu izgalmas faházai közt a reggeli napfényben, aztán indulok Svájc és St.Moritz felé. A Maloja hágó (1815 m) az első megpróbáltatás szűk szerpentinnel, minden szint alá van falazva. A hágón minden havas, gyönyörű a körpanoráma. Kicsit gurulok a tavakhoz, majd St. Moritzba. Remek a kilátás a hegyekre és a Berninára. Két szezon közt vagyunk, ezért nincsen nagy forgalom. Folytatom az utamat a Julierpassra (2284 m) Az út kivételével minden fehér, hókásás parkolóban ebédelek. Aztán gurulok le Churba, majd a Rajnánál állok meg. Lichtenstein alatt már többször elmentem, most át is vágok az országocskán. Vaduzban sétálok egyet, és veszek egy új országcímert a Csigaháznak. Feldkirchen átmegyek, itt már jártam. Hohenemsben találok nyugis szállást.

 

44. nap 5. csütörtök

Reggel sétálok a városkában, kiderül, hogy ünnep van. Indulás a Bregenzer Waldba, Dornbirnnél erősen emelkedik az út, jó kilátással a Bodenseere és Bregezre. Hochtannbergnél durvul az emelkedő, a hágóig (1679 m) remek szerpentin vezet. A hágón az úton és a parkolón kívül minden havas. A motorosokat már megszoktam, hogy csapatostól bőgnek a szerpentineken, de itt jobbnál jobb sortkocsival is falkában járnak, persze max hangerővel. Mellettem egy Ferrari parkol le, de van Porshe, Alfa Romeo és általam ismeretlek cabriók is. Legurulok a Lech völgyébe, széles lankás völgy bringautakkal és jobbra-balra túraútvonalakkal a hegyekbe. Szép festett házak miatt megállok egy faluban, de a házak mellett igen hosszú függőhidat találok két hegy közt. Reuttéban a dombtetőn nagy vár áll, fölötte vitorlázó repcsik köröznek. Estefelé főzök egy tésztát, aztán városi sétára indulok lefekvés előtt.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás