RSS

Carrara

2016. április 29.

Csodaszép hegyeken és völgyeken jutok el a márványbányákhoz.

32.nap 2016.04.23. szombat

Nagy eső volt az éjszaka Firenzében, így nem sajnálom az indulást. Vásárlás után Vincibe megyek szép hegyi utakon. Ott is esik, így a parkolóban teszek-veszek, míg annyira csökken, hogy felmehetek a kastélyba, ahol a Leonardo da Vinci múzeum van. Kicsit többre vártam a hallottak alapján, de azért persze érdekes volt a tudós-feltaláló oldalát nézni. Még egy kicsit megy felfelé az út, aztán leereszkedés Pistoiába, széles folyóvölgybe. Amerre ellátok, faiskolák kínálják a különböző díszfákat. Itt már jártam, csak szállást keresek, de valami ünnep van és nincsen kedvemrevaló. Megyek fel ismét a hegyoldalon a Reno völgyéban S.Marcella felé. Ciréglio csöndes kis falu 680 m magasan a szállásom. Esik, köd van, ki sem szállok, maradok otthon.

 

33. nap 24. vasárnap

Ködös, esős reggelen indulok, S.Marcelloban is esik, Bagni di Lucca fürdővárosban már napsütésben sétálok egyet. Megyek tovább a Serchio völgyébe, ahol csodás középkori hídban gyönyörködöm. Aztán kitérő Borgóba, újra zuhog, így tovább Castelnuovo di Garfaguanoba. Kis séta, aztán megyek tovább az Apuane márványhegyei közé. Szük gyönyörű völgyön megyek felfelé az esőben, már szállást keresek, mikor váratlanul kisüt a lemenő nap szép szivárványt kreálva. Alattam kis duzzasztott tó, néhány házas falucskával, Izola Santáva. Fölöttem kopár havas hegycsúcs bontakozik ki a felhőkből. Optimális szálláshely. Dörög az ég.

 

34. nap 25.hétfő

Napsütés, felhőtlen ég, friss hó a hegycsúcson. Még felfelé megyek, gyönyörű az út, régi márványbányában császkálok. Magasság 1100 méter, hőmérséklet 4 fok, de izgi a bánya. Arni falucska a hágó, utána egy alagútból kilépve elém tárul a márványbányás tengerre néző panoráma. Persze a természetvédők joggal ágálnak a megbontott hegyek láttán, de ha belegondolok, mennyi gyönyörű szobor, épület nem lenne, ha nincsenek ezek a bányák... Massa felé megyek le a hegyről, megmegállok, ahogy a parkolók lehetővé teszik. Hegyi botanikus kertben is teszek egy sétát. Massánál Carrara felé kanyarodok, ott sétálok egyet. Nem különösen szép város, viszont a járda is márványból van. A múzeum zárva, így nem tudom meg, hogyan csinálják a nagy síma felületeket a bányában és hogyan vesznek ki hatalmas símafalu tömböket. A kőfeldolgozó üzemekben látom, hogy a lapokat hatalmas vízszintes szalagfűrésszel vágják. Begyüjtök néhány emlékkövet, aztán lemegyen a homokos tengerpartra. Meglepően nagy a forgalom, La Specia felé menet is szembejövő autóáradattal és tömött parkolókkal találkozom. Valami ünnep lehet. La Speciában a kikötőnél találok éjszakázós parkolót, még belefér a napba egy bringázás végig a hatalmas kikötő magas fala mellett. A belvárosnál kis rész az öbölből "polgári" felhasználás, aztán a másik oldal szintén nagy fallal bekerítve a hadikikötő. Kérdezősködöm a hajó lehetőségekről a Cinque Terre felé, de a hajósok nem bíznak a holnapi időjárásban.

 

35. nap 26.kedd

Valóban pocsék az idő, így belváros közeli parkolót keresek és gyalog megyek a kikötőbe, közben felliftezek a várba is és átmegyek a jellegtelen belvároson. A jóslat bevált, nem indulnak a hajók a nagy hullámzás miatt. Kimegyek az állomásra, de nem visz rá a lélek, hogy vonatozzak, pedig utólag tudom, hogy jobb lett volna. Így hát indulok Csigaházzal Portovenerébe. Az út a hadikikötő fölött visz, jó rálátással a hadihajókra. A parkoló jó messze van a hegyen, így túrának is beillő sétát teszek. Remek város, szép öböl, a tenger felől pedig gyönyörű hullámverés fogad. Utána rátérek a Cinque Terre felé vivő útra, Geri tanácsa szerint Manarolai szállást keresve. Útközben szép lelátás van Riomaggioréra. A parkolóban alig van kocsi, a többség megspórolja a parkoló és a város közti meredek sétát is a vonatozással. Itt is nagy a hullámverés és a néha előbukkanó napsütésben pedig felvillan a városka szépsége is. Sajna a szomszéd falukba vivő parti gyalogösvény le van zárva, így meg kell elégedjek Manarola látványával. Éjszakai szállásomról a szőlőteraszokhoz vivő meredek magán fogaskerekű pálya parkolója is használatban van. Éjjel Riomaggiore fényei világítanak alattam, a hegyen pedig kivilágított templom áll.

Az igazi kaland azonban holnap vár rám!!!!

Itt történt

Kapcsolódó képek

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás