RSS

Elba

2016. április 19.

Kompolás nélkül nem utazás az utazás!

23. nap 2016.04.14. csütörtök

Korán indulok szép hegyi utakon Abbazia di S.Galganoba. Felejthető kolostorromok, a dombon kis kápolna S.Galgano kőbe dugott kardjával. Ez az olasz Exkalibur. A környék fémbányász vidék volt, macerált domboldalakat és meddőhányókat látni. Massa Marittima bányászváros, de szép házai és nagy vára is van. Napnyugtás szállást keresek Follónicában. Nem egészen a tenger partján, hanem a fenyőliget másik felén találom meg. A nap Elba fölött megy le, közben diót törögetek.

 

24. nap 15. péntek

Gyönyörű napsütésben megyek Piombinoba és hajóra szállok. A tenger iszonyúan kék, lassan közeledünk Elba sziklás partjaihoz és Portoferranóhoz. Partraszállás után bringával indulok, de leugrik a láncom és úgy beszorul, hogy nem tudom megjavítani. Így gyalog járom végig a hatalmas várfalak és a tenger közé szorult belvárost. Az utikönyvből pótolom hiányos ismereteimet és megtudom, hogy Napóleon nem is fogságban volt itt, hanem megkapta a szigetet és uralkodójaként jelentősen felvirágoztatta. De aztán elment egy Népek csatája nevű összejövetelre és onnan már nem térhetett ide vissza. Furcsálltam viszont, hogy semmi francia megemlékezés nem volt a házánál. Se virág, se koszorú, se zászló! Nem nagy város, nincsenek is jelentős látnivalók, könnyű végigjárni. Közben a brigaláncomra gondolok, így hazatérés után szerelni kezdek és ki tudom szedni a láncot szorult helyzetéből. De ezzel rám is esteledett.

 

25. nap 16. szombat

Fekete felhők jönnek-mennek és a hegytetők el is bújtak. Kisétálok a partra és a biztonság kedvéért új láncot veszek. Utána nyugat felé indulok, Marciana Marinában sétálok a kihalt kikötőben, majd elindulok fel a hegyi szerpentinen Poggio hegyoldalra függesztett városkáig. Sorbanállok forrásvízért, aztán megyek tovább Marcianába. A sziget nyugati oldalán állok meg naplemente reményében. Paprikás krumplit főzök, mert vészesen csírázik a hazai krumplim és hagymám. Saját kéregető sirálya van a parkolónak, itt toporog az ablak előtt. Alattam a tenger, előttem Chiessi sziklás partjai, felettem a dróthálóval borított hegyoldal, de a nap a felhők mögé bújik. Most veszem észre, hogy lelopták a rénszarvasagancsot a motorházról.

 

26. nap 17. vasárnap

Továbbra is párás, felhős az idő, nem látni a hegyeket. Megyek a déli partra, majd a keletire Marina di Campo, Porto Azzuro és Rio Masina városkákon keresztül. A városok felejthetőek, de a táj gyönyörű. A keleti oldalon újra remek szállást találok, alattam 100 méterre a hullámverés, előttem Rio Marina, a másik oldalon két kis sziget, az egyiken világítótorony. Megjavítom és felteszem a régi láncomat és a hullámverés hangja, meg a szél ringat el. Megállapításom: A sirályok imádnak repülni!

 

27. nap 18. hétfő

A napkelte csak egy világos csík a felhők és a tenger találkozásánál. Megyek a sziget csücskébe Cavoba, majd a hegy belseje felé Rio nell'Elbába. Ez is izgi város a hegyoldalon. Tervezett útvonalamon 2 m-es szélesség korlátozás van, így kis kerülővel megyek vissza Portoferranoba, de még van időm a kompig és kimegyek az Enfola félszigetre, ahol felcaplatok a hajdan katonai célú hegytetőre. 2 órakor szállok hajóra, ismét szép napsütésben. Pionbinóból a tengerparti Cecina nyaralóvárosba megyek még egy kis hullámverést hallgatni. A nap Izola di Gorgona fölött nyugszik.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Hozzászólások

2016. ápr. 20. 22:04

Kiseke

Az Elbaert irigyellek Rece...! Bakancslista...

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás