Észak Devon és Cornwall

73. nap 2015.07.17.

Kis esőben indulok tovább az Exmoor nemzeti parkban, majd északnak fordulok, és gyönyörű szurdokban jutok a tengerhez. Fotó nincsen, mert megállni nem lehet. Lintonban néztem ki egy parkolót, de tűkanyarban kéne visszafordulni a 25 %-os emelkedőn és ezt a tervet hirtelen felülbíráltam! Megyek tovább a parton Watermouth Castelig, itt sétálok egyet az apályos öbölben, majd Mortehoeben állok meg. Itt egy gyalogtúra vár rám a Morte Pointhoz. Ez egy kiszögellés a tengerben szép sziklákkal. Igazi vad tengerpart süvöltő széllel, vijjogó sirályokkal, élesre köszörült palakőzettel és persze hullámveréssel. Megint az illatok, eszem egy Fish & Chipset, aztán szállás után nézek.

74. nap 7.18.

Öblökön, hidakon kelek át, homokos apályos dünéket nézegetek a Taw befolyása mentén. Aztán Westward-Ho következik, itt is bringával járom be a fürdővárost és a szörfözős strandokat. Clovelly érdekes városa következik, meredek hegyoldalban épült le a kis kikötőig. Autó nincs, a cuccokat fura szánkókon húzzák, a könyv szerint cscsikkal, bár cscsikakit nem láttam. A helyi kézimunka kör mindenre remek horgolt-kötött díszeket készített. A városka is remek, szép a sziklapart, így parti gyalogtúrákat tervezek holnapra.

75. nap 7.19.

Kis mise, nagy mise, nem lett abból semmise. Összekészülök a gyalogtúrára, de mire megiszom a kávém, megjön a ködszitálás. Olvasgatok kicsit a folytatásra várva, ami sajna eső lett. Úgyhogy visszaöltözöm háziba és indulok Budéba. Itt egy strandos parti sétát teszek a közben kiviggyant időben, majd Widemouth Bay sziklatetőről nézem végig a sziklás partot. Megyek tovább, letérek Tintagel felé. Nagyon szűk az út, nem győzünk félreállni. Boscastelnál kicsit pihenek, aztán még szűkebb az út Tintagelig. Itt kénytelen vagyok parkolót fizetni 24 órára. Bejárom Artúr király vármaradványait egy félszigeten, ami inkább a környezete miatt ötös. Hazamegyek, zuhany, vacsi, aztán vissza a partra naplementére.

76. nap 7.20.

Megint túrát terveztem, megint esik. Londont olvasgatom, majd 11 tájban elindulok a parton a sziklák tetején, gyönyörködöm a hullámverésben és a sziklafalakban. Mire visszaérek, ismét elered. Indulok tovább, de elgondolkodva a jobb oldalon hajtok. A szembejövő röhögve integet. Aztán egy nagyonszűk út, majd egy nagyonmeredek út miatt kell visszafordulnom, harmadjára már felülbírálom Andrea javaslatát. Azért elérek Padstowba, ez is fürdőváros, de itt zsilippel zárt kikötő is van, igaz hajó alig. Az emberek dobozokból majszolva sétálgatnak, a forrás egy nagy épület, ahol sorban állnak a tengeri herkentyűkért. Végre kedvemrevaló szállást találok egy dombtetőn, ahonnan a naplemente és a napkelte is látható.

77. nap 7.21.

A napkeltét elaludtam megint, de szerencsére süt a nap. Newkay előtt szörfös strandnál állok meg a többi autó mellett, apálynézegetés, aztán hosszú séta a leszakadt part mentén. Mire visszaérek, sárga cédula vár a szélvédőn. Nem figyeltem a dupla sárga csíkra, ezért 70 Ł-ot kéne befizetnem. Frászt! Newkay szintén szörfös város szép stranddal, jelentéktelen épületekkel. St Agnest csak autóval járom körbe, majd felmegyek az autópályára. Poolnál térek le és megnézem az ónbányászatról szóló múzeumot. St. Ivesben sem lehet parkolni, a közelben viszont megpillantok két menhirt és egy dolment. Parkoló is van, így gyalog indulok a legelőkön át megkeresni ezeket. Mikor megtalálom, kiderül, hogy két ónfeldolgozó kéménye és gránittömbök kupaca volt. Azért szép ez is. Egy másik dombra is felmegyek, de a naplementét felhők takarják.