RSS

Samara szurdok

2014. október 17.

Régen vágyódom ide, most végig gyönyörködhettem!

49. nap 2014.10.09.

Szerencsére nem volt az éjjel hajóforgalom, így nyugisan aludtam Kissamos (Kréta) kikötőjében. A reggeli kávéval kisétálok a moló végére, de jön a zápor, mire visszaérek, bőrig ázom és a kávém is felhígul. Van internet, így az eső alatt elküldöm az aktuális leveleket. Kisüt a nap, indulok a sziget déli felére Paleochorába. Persze hegyeken kell átkelni, de ez mindíg kedvemre való. Paleochorában beszorulok egy fa alá, nehéz tolatásokkal tudok kikeveredni a szűk utcákból. Sétára indulok a Líbiai tenger partján, kezdek tájékozódni az egyik fontos célpontom a Samaria szurdok megjárásáról. Nem egyszerű mutatvány, busszal fel kell menni a hegyre, gyalog lemenni 16 km-t és onnan hajóval vissza a kiinduló helyre. Van is itt szervező, holnap reggel lehet menni, 35 € az összköltség. A derekam szépen javul, ezért el is merek indulni. Veszek egy térképet is és szállást is találok naplementével.

50. nap 2014.10.10.

Vekkerre kelek, összepakolok, szenyókat készítek és megyek a buszhoz. Másfél órás hegymenettel jutunk fel 1200 m-re Omaloshoz, ahonnan indul a gyaloglás. A hegytető ijesztő felhőben van és a hőmérséklet is elég friss. Először a hegyoldalba építatt meredek szerpentinen megyünk lefelé (népvándorlás szerű tömeg van) a patakmederig. Innen enyhül a lejtés, de még csak az égigérő hegyeket látjuk magunk fölött. Samara elhagyott falu után következnek a szűk szurdokfalak. Már fáj a nyakam a felfelé tekintgetéstől, de a látvány remek. Magyar szó is hallatszik, egy fiatal pár császkál lefelé. A tengerhez érve mártózás a hűs Libiai tengerben, aztán indul a hajó vissza Paleochorába. A naplemente a hajón ér minket. Noha lefelé kellett csak menni, azért jól elfáradtam. Vacsi után irány az ágy.

51. nap 2014.10.11.

Bevásárlás után indulok újra északra részben a tegnapi buszos útvonalon. Ma is csodaszépek a hegyek, gyakran megállok nézelődni. Haniába érve parkoló gondba kerülök, a külvárosban találok helyet, de elég közel a centrumhoz, így gyalog indulok városnézésre. Nagyon hangulatos és ellentmondásos város. Vannak szép helyek, házak és lepukkant körzetek is. A hegytetőn hajdan szép palotában emigránsok csöveznek. A túristáknak meg "fuck off ". Veszem a lapot és visszatérek a fajtám által járt területre. Sajna a sok bódé és napernyő eltakarja a hajdan szép velencei stílusú maradványokat. Remek a kikötő és nagy a nyüzsi is. Szállás miatt továbbmegyek az öbölpartra egy napkeltés strandra. Gyönyörű a telihold, felkel a tengerből.

52. nap 2014.10.12. Ha jól emlékszem, ma döntötök a polgármesterekről! Hajrá Magyarok!

Geriék is ma mennek haza Nepálból! Jön SMS, így nyugodt vagyok.

Egy szabad kutya társaságában nézzük a napkeltét. Újra a déli part felé indulok, persze megint átkelve a hegyeken. Rengeteg a szurdok, itt is van egy, így Sfakion nyaralóváros megtekintése után végigjárom az Imbros szurdokot is. Most lentről indulok felfelé 6 km-t 500 m szintkülönbséggel, aztán vissza is végigjárom. Nagyon szép ez is, csak a környező hegyek nem olyan magasak, mint a Samara szurdoknál. A taverna tulajdonos ingerülten hív, hogy igyak valamit, ha már használtam a parkolóját. Akceptálom a kérést és egy kávéval és Colával lerovom a parkolódíjat. Innen legurulok a tangerpartra Frangokastelo várához. Nagyot pancsolok, aztán az anyósülésben iszogatok. Szemben a vár, balra a naplemente a kis öböl fölött, jobbra pedig a hegyvonulat.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás