RSS

Mani

2014. október 03.

Remek túra után bejárom a Mani vérbosszúval terhelt tájait.

40. nap 2014.09.30.

Remek túrázós idő van, szendvicseket gyártok, összepakolok és indulok a Viros szurdokba. A biztonság kedvéért veszek egy túratérképet is, ennek nagy hasznát veszem a későbbiekben. Először a hegyoldalban megyek Agia Sofia kis templomáig, aztán leereszkedem a szurdokba. Út alig van, a száraz folyómeder kavicsain kell menni. Függőleges és ferde égigérő falak váltják egymást. Lesem, hova lehet szaladni, ha kőomlás van? Sehova. Jól meg kell nézni, mert ilyet többé nem látok. A kavicsokat méteres kövek váltják és növekszik a lejtés is. Aztán a kövek 2-3 méteresekre váltanak és egész meredek lesz a meder is. Itt már kevés a lépegetés, ugrálás, mászni is kell többször. Végre elérem a szurdokból kivezető utat Exohori felé. Panorámás étteremben egy sörrel ünneplem a fárasztó túrát. De mint minden túránál, még csak félúton vagyok kb 400 m magasan és 6 km-re a Csigaháztól. Szép leereszkedés következik eltévedés nélkül. Bezöttyenek a székembe, sörözök, karbantartom Hanwag cipőmet, amíg erőt merítek egy csobbanáshoz. A naplementéhez Ir Whiskeyvel ülök ki. Ma is remekül alszom!

41. nap 2014.10.01.

Megyek tovább délre a Mani (ez a félsziget neve) felé. Szép öblök, magas vonulatok, a Taygetos nyulványai. Gyarapodnak a tornyos házak, a helyiek kedvelik, mert az új házak is hasonló stílusban épülnek. Dirosnál letérek a parthoz egy barlang a látnivaló. De nemám akármilyen, gyönyörű cseppkőbarlang, fél órát útvesztőben megyünk csónakon, aztán gyalog is bóklászhatok a csodás cseppkövek közt. Utána fürdés a tengerben, majd indulok Görögország legdélebbi pontjához. Kis csalódás ér az elmúlt évek küjönleges "világvége" élményei után. Vissza is fordulok a kis Poszeidon templom megtekintése után és egy öböl fölött állok naplementés vacsorával.

42. nap 2014.10.02.

A nap befesti a magasabb hegyeket, kicsit tovább megyek, hogy Vathia tornyos romvárosát a rásütő nap fényében láthassam. Aztán bejárom a kihalt házakat és megyek vissza a tegnapi úton. Megtekintem Kalefa elhagyatott török várát és indulok a Lakonikos öbölbe mosógépet keresni. A kemping katalógus pontos információt ad, így a Maltemi kempingben lefoglalom a két mosógépet, úszom egyet, aztán teregetek és szlalomozok a neten. A kemping óriási, de már alig vagyunk néhányan. A víz kellemes, de kijönni már kicsit cidri.

43. nap 2014.10.03.

Ismét netezés következik, közben visszateregetem a nedvesen maradt ruhákat, ejtőzöm, kávézom, teszek-veszek. Ebéd után bringával elmegyek Gythioba. Múzeum zárva, a kikötőben megtudom, hogy szerdánként megy komp Krétára, a város jelentéktelen. Kis római színháznál betolom a bringát a fűbe és már későn veszem észre, hogy sündisznómód felszedtek a kerekeim valami tüskés cuccot. Gondosan kiszedem a tüskéket, de már későn, ereszt a kerék szép lassan. Indulok haza (6 km) útközben egy benzinkútnál fújok, így haza is érek nyeregben. Fürdés, irkálás, tespedés, borozás, most 6 óra, ezt elküldöm, oszt főzök valami tésztát.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás