RSS

Újra Norvégia

2013. július 29.

Többszáz km unalmas tundra után ismét élvezem a hegyek, fjordok és vízesések szépségét.

 

91. nap 2013.07.22.

Östersundban süt a nap! Netezés miatt maradtam itt, összeszedem a cuccokat és megyek a Mekibe. Utána mégegyet sétálok a városban. Így hétfő délelőtt nagyobb a nyüzsi mint vasárnap délután. Aztán indulok Norvégia felé. Nőnek a hegyek, szűkülnek a völgyek. Are a tundra határa, 1420 m magas heggyel síparadicsom télen, most meg a bringások és a siklóernyősök használják a kabinos és ülőlifteket. Én is azzal kirándulok 1200 m-ig, onnan szokatlan sziklás túra visz a csúcsra. Egyik oldalon a tundra a messzedégbe vész, a másik oldalon meg folytatódnak a hegyek. Látom a Tannforsen vízesést, oda megyek miután a siklóernyősök indulási készülődését figyelem egy darabig. Gyönyörű vízesés és remekül hozzá lehet férni. A lemenő nap szembe süt, de majd reggel újra megnézem.

92. nap 2013.07.23.

Hajnali vízesésnézésre indulok, a nap pont rásüt, ezért a pára szivárvánnyal is megjutalmaz. Ma is gyönyörű. A határ előtti jelentéktelen faluban hatalmas diszkontáruház óriási forgalommal. Jönnek a norvégok "olcsón" vásárolni. Engem is elkap a láz, veszek egy kiló bacont, meg gombát. Aztán átlépek Norvégiába. A völgy egyre szűkül, a hegyek sokasodnak és növekednek. A patak pedig beindul és fehér habokat vet a zúgókon. Hetek óta nem láttam ilyet. Nagyon élvezem a látványt!!!

Beparkolok arra a strandra, ahol Szabiékkal töltöttük utolsó éjszakánkat. Napozok, takarítok, rakodok a készletfeltöltés érdekében, nameg szalonnás-gombás-hagymás rántottát sütök. Olyan meleg van, hogy 8 körül egy úszásra is elszánom magam. Olvasom az útikönyveket és Zsófi útitervét felrajzolom a térképre, hogy érkezésükig más utakon császkáljak. Ürül a parkoló, átállok naplemente néző pozícióba. 11 körül be is következik a naplemente a hegyek mögött a Trondheimfjord túloldalán. Éjjel a telihold is besegít a világításba, de a csillagokat még nem lehet látni.

93. nap 2013.07.24.

Hosszú menetet tervezek, hogy közel kerüljek a Trollok útjához. Élvezem a hegyeket, a vízeséseket, tavakat, meg a vezetést a szerpentineken. Mellékutakon megyek és így sikerül elkerülnöm a Trondheim környéki fizetős utakat. Megmegállok ahol szép látvány van, de semmi fontos nincsen útközben. Elérem az első fjordokat is, gyönyörűek a napsütésben. Sunndalsörában beszerzem a helyi információkat és térképeket, így az este a következő napok tervezésével telik.

94. nap 2013.07.25.

Ma is napsütés! Korán indulok az Erestfjord mellett. Egyik megálláskor letekintve a síma vízre két delfint látok, arrább meg további ötöt. Fel-felbukkan a hátúszójuk, ahogy nyugodtan úszkálnak. Letérek a főútról a Mardals vízeséshez. Egy 20 km hosszú tó mellett megyek. A víz tök síma, a hegyek tüktöződnek benne. Aztán megpillantom távolról a kétemeletes vízesést valami hihetetlen magasságból lezúgni. Ez a világ 11. helyezettje magasság szerint. A lábához kis gyalogtúra vezet, különleges a növényzet is a nagy pára miatt. A vízesés árnyékban van, elaludtam a reggeli bevilágítást, ezért nehéz fotózni a kontraszt miatt. Aztán fjordparton döngetek Andalsnessig, itt a látnivaló a város fölé magasodó luxushajó. A várost és az ajándékboltokat ellepi a városnyi utas. Szabiékkal idáig jöttünk, most rákanyarodok a Trollok útjára, amit esőben, ködben jártunk végig. Most szerencsére hétágra süt a nap. Rövidesen elérem a szerpentin alját ami a Stiggfoss alatt megy fölfelé. Besűrüsödik a forgalom, főleg a buszok és mi lakóautósok lassítjuk a menetet. Én megmegállok gyönyörködni a völgyben és a mindenhonnan most is lezúduló vizekben. Felérek a remekül kiépített túristaközponthoz a vízesés tetejére. Bejárom én is a tömeggel a járdákat, gyönyörködöm a völgyben és a vízesésekben. Motorosok érkeznek, az egyik utánfutóján egy Jack Daniels hordó van. Le kell fényképeznem, de velem örvendezik tíz magyar motoros is. Ők is jönnek a Nordkappétól. Úgy döntök, itt alszom, hogy a reggeli fényekben is körülnézhessek. Fürdés, vacsora, aztán már a lemenő nap fényében és tömeg nélkül újra kimegyek a kilátóhelyekre.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás