RSS

Nordkapp

2013. július 06.

Eljutottam utazásom legészakibb pontjára. innen már visszafelé fordulok, bár nem vagyok még az út felénél.

 

72. nap 2013.07.03.

Esik az eső, de a felhők a helyükön vannak. Ma nincsen városhoz köthető látványosság, továbbra is a hegyek, fjordok, hágók, tavak, szigetek és a természet a néznivaló. A helyi információkból szerzett kilátópontoknál megállok, de egyébként nincsen terv a megnézendőkre. Egy halszárító állvány tetején halászsas gubbaszt. Fékezek, kapkodok a fényképezőgépért, de addigra szárnyrakap és fennséges lassú szárnycsapásokkal elszáll. A nap végére az eső eláll, így a Jökelfjordba lelógó Öksfjord gleccser meglátogatása a cél. Jó parkoló van és ritkaságszámba menően jelzett gyalogút. Igaz, hogy kiépírve nincsen, ezért a sziklákon kell ugrálni. 3-4 km-t megyek közelebb a gleccserhez, de többet már nem láthatok belőle, így visszafordulok. Mellettem autóbuszból kiépített hatalmas lakóautó áll, szerényen beszállok csigaházamba, töltök és ráemelem poharamat az egyébként barátságos belgákra. Olvasgatok a fjordra néző vezetőfülkében, mikor egy nagy hajó úszik be és megy a gleccser alá.

73. nap 2013.07.04.

Ránézek a napfényben szikrázó gleccserre és indulok Alta felé. Az úton megszaporodnak a kóborló rénszarvasok. A vedlő bundájuk miatt alig látni őket az aszfalton. A lapp ajándékárús bódék is megszaporodnak. Alta előtt kőkorszaki sziklavésések vannak feltárva és remekül megmutatva. Több ezer vésést mutatnak be, amik a helyi kőkorszaki művészek 6000-2500-ig készített alkotásai. A múzeumban pedig az északi élet és az Altaelva folyó lazachorgászása a téma. Alta nagyon szétszórt város, központja igazából egy bevásárlóközpont. Van itt egy modern templom és itt van a könyvtár is, tudok netezni. Bevásárolok, aztán megyek fel az Altaelva kanyonjához. Remek palahegyeken haladok, aztán egy hosszú fjell tavakkal, igen alacsonyra nőtt nyírfákkal. Az út sajna lezárva, ezért visszafordulok. Itt a völgyben éjszakázom. Támadnak a szúnyogok, ezért alig megyek ki.

74. nap 2013.07.05. Áron szülinapja! Éltetlek!

Felhőtlen az ég, szikrázó napsütés! Próbálok kis kerülőt tenni, de úgy látszik az Altaelvával nincsen szerencsém, mert táblák figyelmeztetnek a szűk földútra! Megyek a Stokkedalen völgyön felfelé, egyre kopárabb a táj, illetve alacsonyabbak a növények. Aztán lefelé a Repparfjorddalenen. Közben tervet módosítok a felhőtlen ég miatt nem megyek Hammerfestbe, hanem ma elmegyek a Nordkappra. A nagyon széles Porsangerfjorden mellett haladok az alagútig, mely a tenger alatt visz át a Mageröya szigetre. Itt már régóta kétnyelvűek a feliratok, ez a sziget finnül Máhkarávju. Honningsvágban csak autós városnézést csinálok, meg keveset tankolok a 14.77 Kr (kb 600 Ft) gázolajból és megyek tovább. A sziget teljesen famentes, csak tundra növényzet van. Ezt viszont csamizzák a rénszarvasok. Megállok tájékozódhi a parkolóban, ahonnan a legészakibb pontra 9 km-es gyalogösvény vezet. Aztán megyek a túrista Nordkappra. Itt borsos belépődíjért alhatok két éjszakát és részesülhetek az idegenforgalom szolgáltatásaiban. Beállok a kb 100 lakóautó közé, vezetőfülkém északra néz az üres buszparkolón keresztül a főépületre és egy korábbi király emlékművére. Meredek falu sziklaplatón vagyunk. 71 fok, 10' 11" Remek a kilátás a környező sziklanyulványokra, a tengerre, amin hajók jönnek, mennek és persze az Északi sarkra!! Körbejárok minden külsős helyet, a hatalmas épületet holnapra hagyom. 18 fok van, mérsékelt szél és a felhők reményteljessé teszik az éjféli nap megtekintését. Helyzetjelző SMS-eket küldök, a válaszokból kiderül, hogy Rékáék éppen Ágfalván Voltolnak. Aztán megvacsorázom, olvasgatok és hagyom magam elszundítani. 11-kor szól a vekker, kinézek, hát hatalmas felhőket hoz a déli szél (én északi fagyosra számítottam!). Beöltözöm hideg ellen és kimegyek. Vagy 30-40 busz érkezett, az utasok többsége az üvegablakok mögött és a kocsmákban szorong, de azért elég sokan várják az éjféli napot a szabadban is. Ami elmarad! :o( Én elsétálok jó messzire, megtalálom a "világvége kövemet" és 0.30 körül hazaérek. A buszok is elindulnak, maradunk lakóautósok, sátrasok, meg a szél.

75. nap 2013.07.06.

A szél kellemesen elringatott és mellé megérkezett az eső is. 6.30-kor ébredek, minden felhőben van. Két busz már jött. Befűtök, kávézom, zuhanyozom. Aztán irogatok. 10 körül kezd kékülni az ég előttem, elállt az eső, de a hideg déli szél marad. Kajálok, aztán nekimegyek a szélnek! Kisüt a nap is a külső részeken lógok, aztán bemegyek az ápületbe. 2 emelet a föld fölött, 3 alatta. A Nordkapp történetét mutatják 1533 óta. Szép film is van a négy évszakról a szigeten. Utána nagy sétát teszek a fennsíkon, hazamegyek kávézni és indulok netezni, mert van wifi a házban. Észak felől már felhőtlen az ég, ezért megint reménykedem az éjféli napban.

 

Kiegészítés:

Netezés után szunyókálok egyet, aztán vacsotár főzök, közben óránként fotózom a nap helyzetét. 11-kor azonban jön egy felhő és eltakarja a napot. Azért én császkálok a többi bámészkodó közt, főleg egy kivetítő előtt ácsorgom, mert nem tudok betelni az Aurora Boreális (Északi fény) gyönyörű videóival. Fél egykor aztán egy lyukon kibújik a napocska, így elégedetten megyek aludni.

76. nap 2013.07.07.Kicsit elalszom, még egyet sétálok a fennsíkon, aztán megyek egy közeli parkolóba, ahonnan 9 km-es gyalogút vezet a valóságos legészakibb földnyelvre. Nincsen sokkal északabbra a Nordkappénál, ez 71 fok 11' 08". Elég köves a terep, rénszarvasok császkálnak, sirályok repkednek, egy halászsast is vélek látni. A szürke palakőzet alól néhol hófehér kvarcsávok bukkannak elő. A legészakibb földnyelv már vörös gránit és itt csapkodnak a hullámok is. Odafelé változékony időben megyek, de visszafelé esik az eső. A levegő is lehül, így esőponcsóban cidrizem végig a 9 km visszautat. Kiteregetem az elázott és átizzadt ruháimat és megyek még vagy 60 km-t dél felé a továbbra is fátlan és az esőben nagyon zordan kinéző hegyek között.

 

Itt történt

Kapcsolódó képek

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás