RSS

Siljan tó

2013. május 29.

Most már értem, hogy a több tízezer tó közt ez miért kedvesebb a svédeknek.

 

32. nap 2013.05.24.

Sokat dobolt az eső Örebroban éjszaka, de reggelre elállt. Így esernyő nélkül is megnéztem a fő látnivalókat. A skanzenben nézelődve jutott eszembe, hogy itt ezek a házak a hétköznapi településeken is megtalálhatók szerencsére, szóval nem egy kihalt időszaknak állítanak emléket, hanem összegyüjtik a fennmaradt régi házakat. Talán mintául is szolgálnak az új építkezésekhez. Megyek tovább Norába. Szép kisváros, jót sétálok. Aztán az autóút mellett találok egy viking vármaradványt. Igazából csak felkupacolt kövek egy sziklatető körül.

A dombok növekednek, de még csak 200 m körüliek. Továbbra is erdők, sziklák, tavak, tanyaházak. Nagyon tetszik a nyírfa, otthon nincsen ennyi. Aztán Koppásberg bányászváros szép fatemplommal és tornyos bányagazda házzal. Továbbmenve belebotlom mégegy fatemplomba és egy épen maradt régi kohóba. Itt le is tanyázok. Bemérem a naplemente és a napkelte irányát iránytűvel. 320 és 40 fok.

33. nap 2013. 05.25.

A napkelte 4 körül indul, de nem bírok fennmaradni. Szép köd van a tavon és a fűszálak végén csillognaka harmatcseppek a napfényben. Borlängében állok meg, de egy amcsiautó felvonuláson kívül nem látok mást. Viszont netezni tudok a könyvtárban,csak a szöveget nem tudom bemásolni. :o( Innen Falunba megyek, itt egy rézbánya működik 1544 óta. Nagy gödör van és le lehet menni a vágatokba is. Nagy élmény! Hatalmas labirintus. Sajna a múzeum már zárva, mire feljövünk, ezért körbejárom a gödröt, aztán a várost is megjárom.

34. nap 2013. 05.26.

Megnézem a gödröt a reggeli fényekben is, aztán megyek a Siljan tóhoz. Leksandban a misére népviseletben kéne érkeznie a népnek hatalmas csónakokon. (Ezt írja az 1970-es kiadású könyvem!) Nem így van, a misén is alig vannak. Megyek a skanzenbe, itt viszont a nagyon régi faházak közt meglepetés fogad. Kirakodóvásár van, sátrak, standok, asztalok mindenhol és mindenki középkori jelmezban van. Korán van, még csak az árusok sétálnak, meg én civilben. Készülnek páncálos bajvívásra, meg próbálnak a zenészek, énekesek is. A kínált cuccok közt nincsen gagyi műanyag! A pattintottkőfegyverkészítőtől a hússütőig minden van. Kétszer is körbejárom megcsodálva az árukat és a mestereket munka közben. Mire végzek, kezdenek jönni a vendégek is. Én megyek tovább Tällbergbe, ez igen kis település, de nagyon sok szép régi ház va. Sőt dombról lehet lelátni a tóra. Nagyot sétálok, a tóparton napozok, aztán továbbmegyek Rättvikbe. Végre látok hosszú csónakot egy tető alatt. A tóparti csónakhátak méretéből viszont arra következtetek, hogy van több is és júliusban valóban versenyeznek! A skanzen házai még zárva vannak, de kívülről körbejárom.

35. nap 2013. 05.27.

Megyek Morába, ez a Siljan tó fővárosa. Remek fa harangláb, nagy templom, szép gerendaházak, kihalt skanzen. És mindenhol Vasa Gustav királyra emlékeznek, mert miután 1520-ban nem sikerült a népet rábeszélni a dánok elleni harcra, sítalpon kellett menekülnie. (Egyedül ment, de hogy vitte a koronát?) Aztán a moraiak meggondolták magukat és utánaküldtek két sífutót, akik 90 km-el távolabb érték utól. Végülis kigatyázták a dánokat. Van egy Vasaloppet múzeum is, de én csak a Zorn házat és múzeumot néztem meg. Ő a svédek Munkácsija, festett is, meg szobrászkodott. Szépek a képei és a háza eredeti 1898-as berendezéssel nagyon érdekes. Főleg, hogy ebben is kicsik és alacsonyak a szobák, kivéve a magas tetőteret, amelyik pool billiárdasztallal, ebédlőasztallal remekül berendezett fogadóterem. Az internetbe itt is beletört a bicskám. Indulok Norvégia felé, a főút melletti parkolóban alszom.

36. nap 2013.05 28.

Esik az eső, de 5.50-kor hasamra süt a nap. Sétálok az erdei utakon, megyek a vízcsobogás felé és találok egy kisebb vízesést is. Megyek tovább, elég kihalt a vidék, az út fokozatosan emelkedik (600 m) és a távolban havas hegyek is feltűnnek. Lekanyarodok a Fulufjällets nemzeti park felé, itt egy nagy vízesés van. Bakancsot húzok, bát fajárdákkal és lépcsőkkel kiépített út vezet a Njupeskärs vízeséshez. Nagyon szép, jó sok víz van és a sétaut is változatos. A víz egy fennsík peremén bukik alá. 730 m-en vagyok, a fennsík 900 körül lehet. Beértem a hegyekhez a sok síksági császkálás után. Naplementében reménykedve egy kilátóplaccon táborozok. Napozás, nyiratkozás, fürdés, körömvágás, vacsora, olvasás következik. A nap ismét túlmegy a hegygerincen. Itt már nincsen éjszaka, végig világosban alszom.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás