RSS

La Manche és Rouen

2012. szeptember 06.

Elértem a nagy sós vizet a Csatornánál de nemsokára elkanyarodtam kicsit a Szajna völgyébe is.

12. nap 2012. szeptember 1. szombat   Kata 5 éves! Éljen!

Indulok Laonba. Eddig síkságon haladtam jó régóta, ez az első meredek magaslat. 320 lépcsőn megyek fel a hegytetőre, a puhányok siklóvasúttal. Fent várfallal körülvett csöndes kisvárost találok, persze gótikus katedrálissal és szép polgárházakkal. Elfut az idő a kellemes sétában. Andrea elvezet egy Mekihez, így elküldöm az írásokat és fotókat. Noyon előtt egy csatornaparton alszom (ez nemám szennyvízcsatorna, hanem zsilipekkel kiépített hajózó csatorna).

13. nap 2012. szeptember 2. vasárnap

Jó felhős az idő, de egy sétára jó a reggeli Noyonban. Mise van a katedrálisban, csodaszép hangú női énekest hallgatok. Angol, amerikai, kanadai zászlózás mutatja, hogy első világháborús megemlékezésre készülnek. Itt a Somme környékén voltak a legnagyobb csaták. Sok gondozott hősi temető van mindenhol. Innen Amiensbe megyek, persze itt is „leg…” a gótikus katedrális. Utána kellemes séta a Somme parti kocsmák és kis házak közt. A Somme partvidékén kis utakon megyek St Valery sur Sommeba, ahol eléri a folyó a tengert ill. a Csatornát. Apály van, így vizet csak pocsolyaként látok, de a sirályok élvezettel vijjognak és néhány kagylókeresgélő is van a lecsúszott erődítmény mellett. Kavicsos a part, így fellángol kavicsgyűjtögető énem, de most tyúkisteneket (lyukas kavicsok, amik szerencsét hoznak) keresgélek. Egy kijelölt camperparkolóban alszom a dűnék mögött. 2200 km-t jöttem idáig és bár még Picardiában vagyok, azért megérkeztem a célterület elejére

14. nap 2012. szeptember 3. hétfő

A dűnés parton indulok, meg-megállok nézelődni. Lassan feljön a dagály és már vizet, sőt strandot is látok. Aztán egy emelkedő és a Doveri sziklákhoz hasonló függőleges fal peremén vagyok. Gyönyörködöm, sétálok, megtalálom a kedvenc pattintottkő kavicsokat, itt is építenek belőle templomot, meg mindenfélét. Le Treportban kerülök egyet, aztán a sziklafal tetejére megyek. Korán van, de nincsen kedvem továbbmenni, lecövekelek, elgyalogolok mindkét irányban a fal peremén, félve kiállok fotózni a szédítő mélységet. Aztán olvasok és várom a naplementét, de csak ködfeljöttét kapok.

15. nap 2012. szeptember 4. kedd

Megyek Dieppe-be, a strandnál parkolok, ahol 1942-ben sikertelen partraszállási kísérlet volt. Arra fogták, hogy a kavics elakasztotta a lánctalpakat és a tankok nem bírtak felmenni a partra. Persze nyilván össztűz is volt. Most is apály van, a hajók lent vannak a gödörben. Van katedrális, kastély, halpiac, meg mindenféle árus a parton és szombattól nagy emlékező eseménysorozat a 70 éves kudarcra. Városnézés után a szárazföld felé kanyarodok Rouen felé. A Szajna rakpartján találok parkolót szemben a „leg…” katedrálissal. Gyalog indulok a valóban csodás homlokzatú katedrálishoz, amit Cloude Monet mindenféle színben és időjárásban megfestett. Aztán van itt még két hatalmas gótikus templom, de amit jobban szeretek gyönyörű polgárházak. Rengeteg favázas, de kővel kombinált is. Meg igazságügyi palota Pazar gótikával 1489-től a 19. századig építve. A város Jeane d’Arcra is emlékezik, mert itt égették meg. A piactéren modern templom áll tiszteletére. És persze ez a Normannok (északi ember) őshazája is, így emlékeznek Rollonra is, első királyukra. És a monumentális városháza előtt nagy lovon egy kis ember szobra áll, közelebb menve látom csak, hogy ez biza Napóleon! Remek város, telve a kocsmák és kávéházak, túristák fotóznak mindenütt, köztük én is. Jól elsétáltam az időt, maradok a zajos rakparton éjszakára. Kibontom az első lecsómat és még a zuhanyozás is belefér. Közben meg csodálom a Szajnát, amelyik hol lefelé, hol felfelé folyik és a dagályt a kikötött uszályok magasságából 3 m körülire becsülöm. Pedig 50 km-re vagyunk a tengertől.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Hozzászólások

2012. szept. 08. 18:02

Réka

Na, hát szia Nagyapó!
Persze, megint szép helyeken jársz! Hangulatosak ezek a favázas házikók. Fürdésről nem beszéltél. Nem hívogat a tenger?
Puszi

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás