RSS

Zermatt

2012. április 22.

Kedvenc hegyem egy picikét megmutatta a csúcsát.

170. nap 2012. április 19.

Megint mázlim van, ha nem is kék az ég, de sok kék folt van rajta a felhők pedig jönnek-mennek. Összecsomagolok és indulok az állomásra. Vispből egy 30 km-es fogaskerekűvel spékelt vonatozással lehet feljutni Zermattba. Megveszem a 68 SFr jegyet és még van időm egy városi sétára. Aztán elindulok a Mattertalban felfelé, jobbra-balra fotózva a 3-4000 m-es hegyeket. Itt van a Dom, Svájc legmagasabb hegye és az út végén Zermattból láthatóan a Matterhorn kampós csúcsával. Az állomáson már nem a csilingelős lovas kocsik várnak (kettő még jár belőlük), hanem elektromos autók. Végigsétálok a városon és a ködben átsejlik a Matterhorn kampója. Keresek egy jó panorámás helyet, kajálok, hátha közben tisztul az idő. Aztán elindulok a Matterhorn trail sétaútján felfelé. Egyre havasabb a környezet, sajnos a felhők is leszállnak. Visszafelé nézek a nap által megvilágított többi hegycsúcsra, de azokat is lassan elnyeli a köd. Visszamegyek a faluba, sétálok az utcákon a faházak közt, elmegyek a Matterhorn múzeumba, ahol a hegymászások történetéről és a völgyben folyó életről szóló szép kiállítás van.  Mikor kijövök, már szállingózik a hó. Megyek az állomásra és a következő vonattal vissza Vispbe. Ott is esik az eső, kaját veszek és hazamegyek. A magyar sráccal még latolgatom a Furka hágós esélyeimet, aztán tervezgetem az utat Münchenbe. Ha szép idő lesz reggel, felmegyek a hágókra és a Rajna völgyön tovább. Itt menekülő útvonal a Furka vasúti autószállítás lehet. Ha viszont esik, akkor vissza kell fordulnom és e50 km kerülővel a Genfi tó felé menni a Rhone völgyében. Reggel meglátom.

171. nap 2012. április 20.

Megláttam. Sajnos fekete felhőben van a völgy keleti része, ami 95 % havazást jelent a 2400 m-es Furkapasson. Lemondok róla, veszek egy autópálya kártyát és indulok a Genfi tó felé. Rádiót hallgatok, röhelyes a német tájszólás, mintha portugálul, vagy szlovákul beszélnének, csaknem beletörik a nyelvük. Erre is felhős, esős az idő. Telefonálni nem tudok, SMS-t küldök Gerinek, és unokatesómnak is. Geri visszahív, megbeszéljük a szombat reggeli érkezésemet és a hétvégi együttlétet. Montreux előtt az autópályáról látom a Chillon várát, a parkolónól viszont már csak a tavat és a városokat. Kajálok, közben a Jazz+Az Spermadalát játsszák a rádióban angolul. Sajnálattal száguldok az autópályán végig Svájcon a Bódeni tóig. Néha feltűnik egy-egy havas hegy a felhők közül, de a zöld lankák és a szép házak is élvezetes látványt nyújtanak. St.Gallennél letérek, megyek Bregenz felé. A tóparton Staadban egy Hundertwasser házba botlom, beállok egy Aldi parkolóba és körbejárom. Nincsen kedven továbbmenni, bevásárolok és elindulok gyalog a tópartra. A szembe jövő fekete felhő visszakerget, ezért elhelyezkedem a parkolóban a házra néző nappalival és irkálok, tervezgetek. A nap kibújik a fekete felhő alól és gyönyörű fényekbe öltözteti a Hundertwasser alkotást. Újra körbejárom, aztán a naplemente után nyugisabb helyre állok éjszakára.

172. nap 2012. április 21.

Kék a láthatár, feljön a nap, aztán felbukik egy fekete felhőbe. Közben a másik oldalról is megvilágítja a házat. Kisétálok a tópartra, a madarak közt egy nutriaszerű hegyes farkú pamacs is úszkál. Természetben még nem láttam ilyet. Indulok Bregenczen át Németország felé. A tó északi partjáról kristálytisztán látszanak az Alpok havas csúcsai. Egy fenékkel megyek Münchenig útközben a magaslatokról itt is látszanak a hegyek. Gerit délelőtt tudom megölelni, úgy érzem, hogy kicsit már hazaértem ebbe az előretolt helyőrségbe. Dumcsi, reggeli, vásárlás, ebéd. Sikerül Szvetivel is beszélnem, a hétfőt Vele töltöm. Délután Sára barátnőjét ünnepeljük szülinapján, estére meg egy olasz vendéglőbe megyünk a belvárosba. Ők még tovább mennek egy salsa buliba táncolni, én visszamegyek hozzájuk netezni. A sör elálmosít, megyek haza aludni.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás