RSS

Cordoba

2012. március 08.

Egy déli kerülővel indultam vissza Portugáliába.

121. nap 2012. március 1.

Kellemes tavaszias reggelre ébresztenek a rigók. Tüzek lobbannak, égetik az olajfarőzsét. Felcaplatok a fölöttem lévő sziklafal mentén a Cueva de la Graja ősemberbarlang bejáratáig, ahonnan gyönyörű a kilátás a hegyekre és a Guadalquivir olajfaligetes völgyére. Már kb 200 km óta csak olajfát látok ameddig a szem ellát. Legurulok újra a folyóvölgybe, Jaen a következő megálló. Nem sokat várok tőle, azt meg is kapom, Barokk óriáskatedrális és messze a hegytetőn meredező vár. De legalább jót bringáztam hegyes vidéken. Indulok Cordobába, még 50 km olajliget aztán üde zöld szántóföldek jönnek. Helyet foglalok a jó drága kempingben, aztán bebringázok a belvárosba délutáni terepszemlére. Körbejárom a várfalakat, királyi várat, a Mesquitát és átmegyek a római hídon. Szép napsütéses alkonyat van. Sikátor cikkcakkban megyek haza.

122. nap 2012. március 2.

Éjjel elered az eső, reggel is esik, ezért bepótolom az elmaradásomat, megírok négy beszámolót és a fotókat is elrendezem. Szerencsére rövidesen eláll az eső, de fekete fellegek jönnek-mennek, néha kisüt a nap közöttük. Bringázok a Mezquitába, aztán a zsidó negyedben és a belvárosban járom a látnivalókat. Végül Andreával kijelölök egy kacskaringós útvonalat a külső látnivalókkal is. Így aztán a csiganyál jól behálózza Cordobát a GPS-en. Késő délutánra érek vissza, a kempingben nincs internet, ezért eltekerek még egy cafeteriába és két pohár bor mellett elküldök mindent.

123. nap 2012. március 3.

Csigaház szerviz után indulok Portugália felé, nincs sok látnivaló, két kisvárosban (Llerena és Zafra) teszek egy kellemes sétát. Utóbbiban kapok zéger gyűrűt a zárszereléshez és a kiégett asztali lámpámhoz is fénycsövet. Meridában akartam éjszakázni, de nincsen kedvem a keresgéléshez ezért a semmi közepén kiállok egy benzinkút parkolójába. Gombapörköltet főzök.

124. nap 2012. március 4.

Megint ronda felhős az idő, kicsit esik is. Nekiállok a zárcserének (Gábor hozott zárbetétet), de nem tudom megoldani a szakmai feladatot. Ha már benne vagyok, kicserélem a befőttesüvegeket is a „raktárból” telikre, ezzel egyben leltárt is csinálok a készletekről. Meg a holmimat is előveszem, amiket a gyerekek érkezése előtt gyömöszöltem a raktárba. Közben megjön a borura a derű, indulok Meridába. Kis keresgélés után maximális biztonságú parkolót találok. Kajálok, közbek lezárják az utakat és maratoni futók jönnek nagy számban. Velük később is találkozom, mert a városban keringenek. Gyalog indulok a római amfiteátrumhoz és a színházhoz, aztán át a városon az Alkazarhoz (római kövekből összerakva) és a nagyon hosszú római hídhoz. A főtéren most van a befutó nagy népünnepély közepette. Innen nagyobb trappot kíván a vízvezeték és egy másik folyón kisebb római híd megtekintése. Még egy kis kerülő a cirkuszhoz (kocsiverseny) és Merida ókori és középkori látnivalóit megnéztem. Megyek Alcantaraba, ahol a Tajo fölött is van egy római híd, meg itt van a nagy gát is. Ez egy szűk kanyon fölött magasan átívelő híd és a cordobai és meridai híddal ellentétben ma is ezen folyik az autóforgalom. Persze nem tudni, mennyi az eredeti római kő, de az is elképesztő, hogy ezt akkoriban megépítették. A lemenő napnál bejárom a híd környékét, felmegyek a felejthető városba is és itt alszom a gyönyörűen kivilágított hídra néző ablakkal. Éjjel lekapcsolják a reflektorokat, de a félhold fényénél is jól látszik.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás