RSS

Rio Jucar

2012. március 02.

Feladom a csapatot a reptéren, aztán folytatom az utamat.

117. nap 2012. február 26.

Lusta kelés és reggeli után mindenki összecsomagolja a cuccait, aztán dél körül a csapat bemegy Madridba, én maradok szervizelni, takarítani, rakodni. Netezni is akartam, de csak bankozásra és életjelre maradt időm. 5 körül megjönnek, kajálás, szendvicsgyártás és indulás a reptérre. Könnyes búcsúölelések után elhúzok délnek, hogy a vasárnapi gyenge forgalomban elhagyjam Madrid környékét. Aranjuez után egy kamionparkolóban töltöm újra egyedül az éjszakát. Tervezgetem a további útvonalat.  Éjjel jönnek az SMS-ek a szerencsés hazaérésről.

118. nap 2012. február 27.

Úgy tűnik elvitték a gyerekek a hideget magukkal. Délkeletre veszem az irányt Belmonte az első gyönyörű vár és csöndes város, aztán Alarcon a Jucar folyó hajtűkanyarjában lévő váracska. Alkonyatra érek Alcala de Jucarba, itt vége van a fennsíknak és a folyó mély kanyonjába egy szédítő szerpentinen megyek le. A vár alatt parkolok és gyalogos sétákat teszek. Itt is éjszakázok szemben a függőleges falba vágott barlanglakásokkal.

119. nap 2012. február 28.

Világosodásig próbálok úrrá lenni a temérdek fotón, aztán besétálok a városkába. A szemközti hegyoldalból nézem, ahogy a kelő nap megvilágítja a várat és a hegyoldalra tapadt várost. Sétálok a barlanglakások közt és a városka reggeli utcáin. Aztán az Albacete felé vezető három út közül a legkeskenyebbet választom, 30 km a Jucar szurdokjában kanyarogva. Néhol egyautós az út és a faluk is egyutcások, a házak padig a függőleges sziklafalak aljába bevájva. Csak a homlokzat van hol szépre, hol igénytelenre megépítve. Szerencsére a menetrendszerű buszjárat nem jön szembe, így baj nélkül kijutok a kanyonból. Albacetéről nem olvastam jókat, ezért csak átmegyek rajta. Alkaraz a következő megálló, ez is hegyoldalra épült lent szegényes, fent gazdag házakkal. Hosszú menetelés indul, átmegyek La Manchából Andalúziába. A kopár fennsíkot olajfaligetek váltják fel. Később kiszámoltam, hogy kb 200 km-t mentem úgy, hogy ameddig elláttam mindenütt olajfa ültetvények voltak szép szabályosan. Balra A Sierra de Cazorla csipkés hegyeit lehet sejteni a ködben. Ubedába érve gyorsan szállást és boltot kell keresnem, így egy Carrefour parkolóban állok meg. Kiderül, hogy ma van Andalúzia napja, ezért minden zárva. Besétálok a városba, gyönyörűek a paloták és templomok is. Itt is vége a fennsíknak, szemben a hegyek és a Guadalquivir völgye, mindenütt olajfákkal. Kenyér híján a vacsi rizses, tojásos, virslis lecsó.

120. nap 2012. február 29.

Világosban bebringázok a városba, napfénynél is körbejárom, nagyon szép. Bevásárlás után megyek a másik gyönyörű városba a fennsík peremén Baezába. Mire odaérek elered az eső, majd záporra vált. Boltparkolóban állok, teszek-veszek. Aztán kiderül, klassz tavaszi esőillat van (de régen éreztem), indulok a városba. Ez kisebb mint Ubeda, de itt is van egyetem. Mindkét városban egy középkori sztárépítész  Andrés de Vandelvira tervei szerint készültek a templomok és paloták. Innen Jaenba terveztem az irányt, de ha nem is kirándulok, jó lenne a természetben aludni. Ezért lemegyek a Guadalquivir völgybe és a folyó túloldalán magasodó Sierra Magina oldalában felkapaszkodok Jimenáig. Kis keresgélés itán találok is majdnem vízszintes csöndes helyet éjszakára. Szemben a Cazorla hegycsúcsai, körülöttem olajfák, alattam kecskekarám, birkanyáj, fölöttem egy sziklafal ősember barlanggal. Éjjel a félhold bevilágítja a tájat és az olajligetekben elégetett ágak tüze látszik. Remek szállás volt.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Hozzászólások

2012. márc. 08. 14:47

Szabó Évi

Szia Récezoli!!!Boldog nőnapot,vagy mit is NÉVNAPOT!!!


Szia Récezoli! Boldog nőnapot,vagy mit is? Boldog névnapot kívánok!!!



2012. márc. 08. 14:38

Mimike és Sandri

Isten éltessen Zoltán nap alkalmából!

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás