RSS

Evora

2012. február 02.

Csodás hullámverésekben gyönyörködtem, majd bementem a szárazföld felé.

87. nap 2012. január 27.

Lagosból korán indulok az Algarve part legnyugatibb csücskébe Sagresbe, ahol egy várfallal van a csücsök elválasztva a szárazföldtől, a többi részen függőleges sziklafal az óceán felé. Ez a Portugál „világvége”, bár Lisszabonnál van nyugatabbra is sziklafok.  Itt tisztelik Tengerész Henriket, akinek tulajdonítják a felfedezések beindítását és persze finanszírozását. A félsziget, noha egy szélfútta fennsík, érdekes ismeretterjesztő terület navigációról, hajózásról, hullámenergiáról stb. És van néhány meghökkentő természeti képződmény, egy lyuk, amiből néha felüvölt a tengeri szél valahonnan lentről, vagy egy másik lyuk, amin lelátni a vízig. Körben horgászok eregetik a damilt a 60-80 m mélységbe. De a szépség persze a hullámverés, hatalmas hullámok döngetik a sziklákat. Innen látni a Cabo Sao Vincente világítótornyát, oda is átmegyek, hasonló függőleges sziklák és gyönyörű hullámverés. Addig csodálkozom a hullámok szépségében, hogy már szállást kell keresnem. Carrapateira folyótorkolatánál állok meg egy nagy düne mögött több csigaház között. Felmászom a düne tetejére és kiderül, hogy fajárdákkal teleépített sziklacsodákat döngetnek itt is a hullámok. Napnyugtáig bóklászok és fotózok. Annyi videót csináltam (a hullámzás így jön ki igazán), hogy este le kell töltenem a napi termelést. Gyönyörű csillagfényes éjszaka jön.

88. nap 2012. január 28.

Pitymallatkor kocsival felmegyek a platóra, a napkeltében (a hegy mögül jön) újra végigjárom a csodás hullámveréses helyeket. Szombat lévén a horgászok nagy számban megjelentek és sziklamászókat is megszégyenítő helyekre másznak le pecabottal, vödörrel, szatyorral. Kicsit bemegyek a Serra de Monchique felé Aljezurba. Kis vár a hegytetőn és álmos kisváros. Zambujera do Marnál ismét sziklapart ferde bazaltbordák állnak ki a vízből és homokból.

Aztán Vila Nova de Milfontes szép folyótorkolat, amin visszafelé folyik éppen a víz. Megint esteledik, Porto Covoban találok camperparkolót. Itt is gyönyörűek a sziklák és a hullámok a naplementében. Este főzöcske.

89. nap 2012. január 29.

Kávézás után indulok újra hullámnézőbe. Két rendőr kocsi áll a bejáratnál és a portugál camperosokkal dumálnak. Csak nem valami betörésféle lehetett? Megyek a sziklákra, gyönyörködöm, mire visszaérek már négy rendőr kocsi van, megérkezett az erősítés vagy 12 rendőr megy mindenkihez. Na, de ez már egy történet, amit „Rendőrattak Porto Covoban” címen fogok néhány pohár bor társaságában mint H.Kovács elmesélni. Szabadulásom után indulok Sinesbe, Vasco de Gama szülővárosába. Gyalogos városnézés után keletre fordulok, az első városka Santiago de Cocém, itt is kis vár van, érdekessége, hogy a várban van a városi temető. És néhány hajmeresztő korlát nélküli lépcső a várfalra. Aztán 40 km parafaültetvény után 20 km olajfaültetvény minden teljesen vízszintes és már meg is érkeztem Bejába. Gyönyörű vártorony, szép városka, a várfalak beépítve, csak egy kis részük látszik. Aztán Serpa, még szebb vár, meg mór eredetű vízkiemelő szerkezet árkádos vízvezetékkel. A várfalak földszinti része kis házakkal kívül-belül körbeépítve, nagyon érdekes hangulata van. A kis házak leginkább kék és sárga keretet kapnak és rácsos kémények vannak. Megyek tovább, szállást keresek, de az olajlogetek, majd szőlőültetvények be vannak kerítve, nem lehet megállni. Sötétre érek Mourába, kis keresgélés után a vár tövében találok szállást.

90. nap 2012. január 30.

Felmegyek a fal mögé, szép a város, van palota és kisház is. Itt a nagy fallikus kémény a divat, tán füstölnek is benne.  A vártornyot tatarozzák, de szép alóla a kilátás, végre hegyeket is látok, meg egy völgyzáró gátat. Hétfői vásárlás következik, véletlenül 10 éves Portóit :o) veszek, meg helyi borokat is. Visszafordulok nyugat felé, megint Paratölgy és olajfa a sztár. Viana do Alentejoban kis séta, aztán Evora mellett megkeresem a Zambujeiro dolment , ami szerintem ki van ásva a dombja alól, hogy a nagy kövek látsszanak. Meg lefedve egy bádogtetővel, szóval kicsit kiábrándító. Aztán megyek Evorába, ami ugyan nagyváros, mégis nagyon kellemes. A várfal körbefog egy jó nagy dombot, a tetején a római oszlopcsarnok és a Sé katedrális. Lejjebb pedig körkörös utcákban szépséges templomok, paloták, terek sok márvánnyal (itt nagy márványbányák vannak), aztán itt is van sikátornegyed is. Ringával bejárom, fentről gurulok le csigavonalban, végül a várfalat és a vízvezetéket megkerülöm. Az egyik templom párkányán megtalálom Elemér barátom valamelyik előéletéből származó szobrát, amint szenvedélyesen védi nagydoktori értekezését.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás