RSS

Keresztül Itálián

2011. június 24.

Partraszállás után irányt vettem hazafelé, persze az imádott Dolomitokon keresztül

Olyan csigalassú a T-Mobil mobilnetem, hogy reménytelen a térképet és a fotókat feltenni. Majd pótolom!

106. nap 2011. június 16.

Gyönyörű reggel, körben az Appenninek erdős hegyei,  madárcsicsergés, szarvasok baktatnak az erdő felé, szedelődzködök és visszamegyek a 623-as főútra. Ez is kanyargós, de szélesebb és nem olyan meredek. 822 m-en van a hágó, innen gurulok lefelé a Pó völgyébe. Modena, az Esték városa (ma meg a Ferrarié és Maserattié), hatalmas palota, katonai főiskola van benne. Szép a város, főtér, polgárházak, széles utcák, templomtorony becsomagolva. Megyek tovább a Pó síkságon, át a folyón Mantovába. Várfalnál parkolok, nagy sétát teszek, gyönyörű, gazdag város. Négy nagy tér, Duomo, Gonzaga vár, óratorony, szép házak, árkádos utcák, nagy turistaforgalom. Becélzom a Garda tót, de kifelé menet találok egy fizetős camper parkolót, gondoltam kipróbálom. 10 €-ért füves placcok, melegvizes zuhany, WC, kakiszervíz, csak áram nem jön a kiépített oszlopról. Feltöltök, eszem, közben szellőztetek, mert baromi hőség van a Csigaházban. Zuhany, aztán besétálok a tavon átvezető hídon a városba. A Duomo előtt Lady Gaga dübörög, később néhányan táncolnak is. Szép a kivilágított város is. Csigaház még mindig túl meleg, nyitott ablaknál is pucéron alszom.

107. nap 2011. június 17.

Megyek tovább a Pó síkságon, aztán a Garda tó keleti partján felfelé. Hajdani bringatúránk kellemes emlékei jönnek elő. Megállni nem nagyon lehet, de nem is érdemes, felhős az idő. Malcesinében azért megállok, a bringatúrán ezt nem láttam, mert Esztivel a hegyre mentünk.  Nagyon szép városka kis várral, érdekes múzeummal. A természet ismertetésénél még szag mintát is lehet venni. Nagyon örültem, hogy a tó kialakulásának jégkorszaki folyamatát szemléletesen bemutatták. Persze tele turistával, alig lehet közlekedni. Megyek tovább, a Brentai Dolomitokba készültem kitérőt tenni, de olyan párás az idő, hogy nem látni a csúcsokat, ezért mégsem megyek arra. Így Trentoban lecövekelek egy nagy parkolóban. A nagy meleg és az autómosási lehetőség arra késztet, hogy lecsutakoljam a Csigaházat. Jól esik a pancsizás nekem is, közben megismerkedem a parkolóban berendezkedett olasz cigány családdal is. Kicsit félelmetes a helyzet, ezért a városnézést reggelre halasztom (a fotózás miatt is) Más átutazók (tán törökök) is berendezkedtek a parkoló távolabbi részein. Éjjel kettőkor nagy üvöltözésre ébredek, a távolabbi átutazók késelésközeli lökdösődésben és üvöltözésben vannak. De nincsen nagyobb balhé, meg rendőr sem jön.

108. nap 2011. június 18.

Reggel korán bringával indulok Trentóba. Nagyon tetszik, a város fölött a püspöki palota várfallal megerősítve (nem szerette a nép?), a városban hatalmas főtér, templom, szökőkút, izgalmas polgárházak. Tegnap buli volt, lemaradtam róla. A szemetet most takarítják, a két ájult srácot nem bántják a padon. Kezd éledni a város, én meg indulok tovább. Útépítés miatt eredeti tervem ellenére az Adige völgyön megyek fölfelé, Ora-nál kanyarodok a Dolomitok felé, ahol kicsit időznék, mert nagy szerelmem. Sajnos az idő továbbra is párás, nem látni a hegyeket, ezért Cavalesnél egy sífelvonó parkolóban lecövekelek, hátha holnap jobb idő lesz. Korán van, nézegetem az Avisio folyón induló raftingosokat, aztán elindulok egy 8 km-es jelölt Nordic Walking útvonalon fel egy patakvölgyben, végén szép vízeséssel. Visszaérésem után elered az eső, így a közeli Luna parkban sincsen szerencsére nagy forgalom, a folyó zúgása meg elnyomja a tücc-tücc zenét is. Kezdem nézni a B tervet az eső miatt.

109. nap 2011. június 19.

Szerencsére nem volt szükség a B tervre, mert az eső kitisztította a levegőt, a felhők felszálltak, ezért gyorsan indultam tovább a Fassa völgyben Soragaba. Itt néztem ki egy többesélyes túrát a Vallaccia 2637 m hegyre, van körút lehetőség, via ferrata, csúcs és szemben a Rosengarten/Catinaccio vonulat a Vajolett tornyokkal, Kessel Kogellel és más gyönyörű, de azonosítatlan sziklaképződménnyel. Talán régi a térképem, vagy egyszerűen figyelmetlen voltam, de nem találtam a ferratára vezető utat, így „csak” 2200 méterig jutottam, de nagyon élveztem, sokat gyönyörködtem a környező hegyekben, meg az erdei csodákban is. 5 után dögfáradtan értem vissza, már csak a vacsorára és pihire gondoltam. Kedvenc hegyemet néztem ki szálláshelynek és sikerült gyönyörű platót találnom a Fedeia hágón a tó fölött, egyik oldalon a Marmolata tömbje és a gleccser, másik oldalon sziklagerinc, ami az első háborúban volt frontvonal a Monarchia és az Olaszok közt. Mindkettőt már

megmásztam, most csak gyönyörködtem az esti fényekben és a gleccserre eső holdvilágban. Fura kotyvasztást csináltam, maradék főtt krumplit és darált húskonzervet kevertem egy székelykáposztával. Kicsit megborsoztam (jó, nagyon) és majoránnáztam, így remek kotyvalék született.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás