Irány Korzika
2011. június 10.
Szveti távozása után áthajóztam Korzikára.

94. nap 2011. június 4.
Szombat lévén megvárom az Auchan nyitását és bevásárlok a hétvégére, meg további pólókat is veszek. Mivel Olbiában nem volt látványosság, egy közeli Nuraghét keresek fel. Az eddigiektől eltérően ez nem az út mellett van, hanem egy túrázással egybekötött nézelődésre ad lehetőséget a hegytetőn. Az építmény is inkább a terepsziklák kiegészítése. Madárfüttyös elhagyatott hely. Izgalmas mozgások is vannak a bozótban, egy nagy gyíkfarok is felvillan, de csak egy teknős néz a szemembe. Utána indulok a Costa Smeralda felé kacskaringózva, nézegetve Golfo Arancira, Baia Sardinia, Palau megállókkal. Mindenütt a fantasztikus alakú gránit képződmények a fő látványosságok, nameg a gyönyörű öblök. Viharfelhők gyűlnek, így Porto Pozzónál a tengerparton lecövekelek. Éjjel kisebb záporok frissítik a levegőt.
95. nap 2011. június 5.
Szélcsendes, gyönyörű a reggel, sétálok egyet a parton és a városkában. Aztán tovább indulok a parton Sta Teresa felé. Megveszem a kompjegyemet 3-ra és próbálok felmászni a Netre, de nem megy. Egy nagy lófrálás következik a városban és az öbölparton. Itt is jönnek a viharfelhők, mire visszaérek a Csigaházhoz, el is ered. Van minden, csendes eső, aztán zápor, jégeső, újra csendes. Közben kajálok és fotózom az otthon biztonságából az esőverte kikötőt. Rájövök, hogy le tudom fényképezni Andrea útvonal rögzítését, ezért fogtok látni ilyen képeket. A kék vonal jelzi majd a napi útvonalat, a városnevekből, meg az utak számozásából lehet azonosítani a helyszínt. Mire indul a komp, újra süt a nap. Bonifacción már csak átmegyek, jövetben megnéztem. Sartene felé indulok a tengerparton, meg-megállok az öblök és a sziklák nézegetésére. Egy parkolóban megállok éjjelre a L’Uomo di Cagna (billegő kő a hegytetőn) miatt, talán holnap felmászom hozzá 1200 méterre. Sajna a felhőkből csak néha bukkan elő. Mikor a forgalom csökken, kiderül, hogy mindenféle madarak fütyülnek nekem.
96. nap 2011. június 6.
Felhős az idő, nem megyek az ingókőhöz, hanem a bronzkort választom. Sartene mogorva házai bringatúrámra emlékeztetnek, marha nehéz volt ide feltekerni. Akkor a főtéren kívül nem is néztem meg mást. Most pótoltam, aztán tovább fel a hegyre Levi felé a Sites de Cucuruzzu et Capula nevű kora bronzkori lelőhelyhez. Ha völgyben lennénk, azt mondanám, hogy a gleccserek hordták össze a hatalmas legömbölyített köveket, de a 800 m magasan egy hegytetőn egyszerűen érthetetlen számomra az erózió működése. A lelőhely több km sétát igényel madárfüttyös erdőkben, így már magában is kellemes. Bronzkori elődeink a terepsziklákat egészítették ki falakkal megmunkálatlan kövekből. Több ilyen létesítmény is magasodik a hegyen, köztük utak falakkal és a hajdani lakóterület maradványai. Ezeknél már bizonytalankodom, hogy melyik kor embere rakta ki a falakat. Visszafelé hegyi városkák ágaskodnak a sziklákon, meg egy genovai híd a Pont Spin’a Cavallu meglepően jó állapotban a Rizzanese folyó fölött. Cipruson voltunk hasonló, szintén genovai építésű hídnál. Legorulok Propriánónál a partra, már szállást keresek, de a csigaházak ki vannak tiltva éjjelre. Bringázok egyet a városkában és a kikötőben, aztán tovább a Valinco öbölben. Másnapra terveztem, de elmegyek Filitosáig és be is megyek a menhirjeiről híres késő bronzkori ásatásra. Itt is a terepsziklák vannak kiegészítve falakkal, de faragott oszlopok is vannak. Jó fényviszonyok kellenek, hogy a faragásokat felismerjem, de sikerül. Van egy kupac szélfútta kő is, köztük egy „dinoszaurusszal”. Aludni is tudok a parkolóban, így maradok. Vacsora után elered az eső és zuhog egész éjjel.
Itt történt
- 2018 november
- 2018 október
- 2018 szeptember
- 2018 augusztus
- 2018 június
- 2018 május
- 2018 április
- 2018 március
- 2017 október
- 2017 szeptember
- 2017 augusztus
- 2017 július
- 2017 június
- 2017 május
- 2017 április
- 2016 október
- 2016 szeptember
- 2016 augusztus
- 2016 május
- 2016 április
- 2016 március
- 2016 február
- 2015 november
- 2015 augusztus
- 2015 július
- 2015 június
- 2015 május
- 2015 február
- 2014 december
- 2014 november
- 2014 október
- 2014 szeptember
- 2014 augusztus
- 2014 július
- 2013 december
- 2013 november
- 2013 október
- 2013 szeptember
- 2013 augusztus
- 2013 július
- 2013 június
- 2013 május
- 2013 április
- 2012 december
- 2012 november
- 2012 október
- 2012 szeptember
- 2012 augusztus
- 2012 július
- 2012 április
- 2012 március
- 2012 február
- 2012 január
- 2011 december
- 2011 november
- 2011 szeptember
- 2011 július
- 2011 június
- 2011 május
- 2011 április
- 2011 március
- 2011 február
- 2011 január
- 2010 december
- 2010 november
- 2010 szeptember
- 2010 augusztus
- 2010 július
- 2010 június
- 2010 május
Réce Apó nyugdíjba vonul
Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.
Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.
Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.
Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.
Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...
Balázs Zsolt