RSS

Campania és Lazio

2011. május 11.

Kijöttem az esőből és még strandolás is adatott.

63. nap 2011. május 4.

Esik! Eléggé tanácstalan vagyok, mert a hegyek közt nem fogok semmit látni. Matera vár rám, de nem megyek arra, hanem felmegyek az autópályára, aztán majd meglátom. A felhők közül ki-ki bukkan egy hegy, egy völgy, egy város. Sala Consiliánál megállok egy autópálya parkolónál, döntenem kell. Kajálok, feltöltök, ürítek, döntök, bemegyek a hegyi szerpentinre Paestum irányában. Az idő javul, gyönyörű szerpentinen haladok magas és meredek hegyek közt. Roccadáspide-ben pihenő, városnézés, innen már „csak” le kell szerpentinezni Paestumba. Rögtön meglep, mikor a várfal lebontott szakaszán átmegy az út (ami később az Amfiteátrumon is átmegy). Este körbebringázom, az egész város körül állnak a falak, de nemám vacak kövekből, hanem 50x50x100 cm-es faragott kövekből rakva. Úgy 5-6 km várfal bástyákkal, kapukkal. Zsákutca, parkoló díjat kell fizetnem, de lehet aludni is. A látvány gyönyörű, három szép görög templom, egy római (félbevágott) amfiteátrum, fórum, lakóterületek szépen karbantartva, látványosan bemutatva. Hasonlóan nagy élmény, mint Agrigento. Nyugisan körbesétálom , mindent megnézek. Utána bringán bemegyek Capaccio Scaloba netezni, majd vásárolok, és a naplementében még egyszer végignézem a templomokat a kerítésen kívülről.  Vacsi, fürdés, és a sötétben megnézem, mi van kivilágítva. Csak az egyik templom, a többinél szezon előtti csend, de a frissen nyírt fűből szentjánosbogarak százai világítanak az ásatási területen. Varázslatos a félhomályos templom háttér és a röpködő lámpácskák. És végre csillagos ég, csak maradjon reggelre is.

64. nap 2011. május 5.

Felhőfoltos reggel van, a tengerparton indulok Salerno felé. A tenger pina és eukaliptusz erdősáv mögött nagy 30 km-es strandon hullámzik. Salernot megkerülöm, (lefelé már megnéztem) és megyek az Amalfi partra. Szép az idő, gyönyörű az út, ezért nagyon elégedett vagyok, de alig van megállási lehetőség. Másik lakóautót nem látok, de teherautó meg busz küzd velem együtt a szűk szerpentineken. Ráadásul Amalfiból kikergetnek a rendőrök, a parkoló megtelt és így járok Positanóval is. Utóbbiból többet látok, mert az út végigcikázik a városon és van kiugrós megállási lehetőség. Egy- egy megállóhelyen meditálok, hogy mégis bringázni kellett volna, vagy motort bérelni. A busz és a hajó is lehetőség. Boldogan a látottak miatt és szomorúan a kihagyott látványokért jutok el Sorrentóba. Ott meg még a hivatalos parkolóban sem állhatok meg, csak a campingben! Megsértődök és Nápoly felé indulok. Át kell mennem rajta, így az autópályát választom. Kicsit fáj a szívem, mert így nem látok semmit, de éjjel lett volna, mire átverekszem magam rajta. Pozzullónál érek le a Tirrén tengerhez és már szállást keresek, de itt is be van kerítve a tenger, 10 km-eken keresztül kerítés, kapu, nem lehet kijutni a vízhez. Végül találok egy csöndes zsákutcát, ahol frissen nyírták a gazt. Két csomót kihagytak, nézem, miért, hát papírusz. Jó a csönd, kicsit elkettyentem, korán fekszem.

65. nap 2011. május 6.

Felhőtlen ég, madárcsicsergés, indulok a tengerparton Gaetába. A tenger továbbra is el van kerítve, szálloda, camping, parkoló, étterem követik egymást. Mondragonében van egy rés, ott nézelődök kicsit. Gaetába már bringával megyek, az óváros a félsziget csúcsán. Szép város, román templommal.  Leteszem a bringát és megmászom a lépcsőket is. A hegytetőn a vár katonai terület, meg több helyen is a városban finánciskola van. Kicsit pancsolnék, ezért a hegyet megkerülve megállok a parton , itt lehet aludni is. Napozás, úszás, olvasás a homokon. Aztán nyiratkozás, fürdés, naplemente, lecsófőzés, írás, olvasás következik.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Hozzászólások

2011. máj. 13. 12:52

Dóra

pina=fenyő?

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás