RSS

Calabria esőben

2011. május 04.

A nagy hegyek és az esős-felhős idő miatt Montenegróban érzem magam.

Tettem még képeket az előző bejegyzéshez.

 

59. nap 2011. április 30

Éljenek a Katák, különösen Németh Kata Árnika!

Az éjjeli eső után felhős, szeles reggelem van. Szerencsére a derekam teljesen rendbejött. Ahogy teszek-veszek, viharosra erősödik a szél nagy lökésekkel. Éppen hátulról kap, ami nemigen áramvonalas. Indulok és megállok az első Alimentárinál vásárolni. Mindent visz a szél, a legizgibbek a bambusznádak, 3-4 m-es szálak lefekszenek a földre egy nagyobb lökésre. Annyira fúj, hogy nyílt terepen igencsak be vagyok tojva és szorongatom a kormányt. Városban keresek védett helyet, végül Barcellona Pozzo di Gotto utolsó utcájában orral tudok fordulni a szélnek egy nagy ház mellett. Itt kb 3 órát dekkolok, kávézok, olvasok, kajálok, mire alábbhagy a szél. Utolsó hegymenetnek futok neki Szicíliában, ez is nemzeti park és jelzett turistautak is vannak. Meg is állnék kirándulni, de nincs parkolási lehetőség. Legurulok Messinába és rögvest kompolok.  Mögöttem hatalmas felhőkkel takarva búcsúzik a virágillatú Szicília.

A csizma rüsztjén indulok észak felé, alattam Szkülla (ma Scilla) sziklái és Kharubdis örvényei, az út azonban szédítő magasságban visz a hegyoldalon. Hihetetlen mérnöki teljesítmény. De miért van két sávra szűkítve 45 km-en keresztül???? Továbbra is rossz az idő, egy autópálya szervíznél találok egy hatalmas csöndes kihalt parkolót. Itt alszom.

60. nap 2011. május 1.

Anyák napján felhívom Édesanyámat. Aztán továbbmegyek az autópályán. Esik. Rövidesen választanom kell, hogy Cosenzába, vagy a tengerpartra menjek. Vesztemre a hegyek közt Cosenzát választom. Semmi szép nincsen ebben a városban. Ráadásul egy rossz tolatás miatt némi baloldali sérülést szerzek. Szerencsére rögtön meg tudom javítani. Lógok a városban, elered az eső és kérdezem magamtól, hogy minek megyek még tovább ponchóban ebben a ronda városban???? Indulok nyugat felé a tengerhez Páolába. Kb 25 km út, félig föl, aztán le, vagy 31 viadukt és 15 alagút. A táj gyönyörű lehet, de semmit nem látok, akkora felhőben megyek majdnem a tengerig. Hamar találok a parton alvóhelyet Marina di Fuscaldo után.  Lófrálok a kavicsos-homokos hullámverésben, gyönyörű kavicsokat gyűjtök és előre hegyezek a naplementére, mert a felhőből le fog jönni a tiszta horizontra és a tengerbe nyugszik majd. Vacsi közben az ablakból figyelem és ki-ki szaladgálok fotózni.

61. nap 2011. május 2.

Elhúztak a felhők a hegyekről, csoda magasságok és meredekségek látszanak. Gyűjtök még néhány kavicsot, aztán megyek tovább a parti úton. Ez egy főút és általában magasan a hegyoldalban megy, ezért mindig le kell menni tengernézőben. Először Diamantéban térek le. Meglepő módon találok kóbor wifit, de a tulajdonos feleszmélhetett a kalózkodásra, mert a fotók letöltése közben megszűnt a kapcsolat. Érdekes kisváros, szép belvárossal, szinte minden házon van valami festmény aláírva a művész által. És jó képek. Ez is paprikaváros, mindenféle piros-csöves paprikaterméket árulnak, de olajban van mind. Gondoltam, megkóstolom zöld állapotában, de nincsen ere, magja és ereje sem.

Következő letérés Scalae, nagy stranddal, meg mindennel. De van szép óvárosa romos várral és egy jelzőtornya, ami valaha sziget volt, most  már a lábát is alig mossa a tenger. Aztán Práia de Marebe megyek le, itt Grotto azzurát jelez a térképem. Itt is hatalmas strand, már készülődnek a szezonra, takarítanak, bódékat építenek. Egy óriási parkolóban állok egyedül. 2-3 km-t sétáltam a homokon egy szigethez (ott a barlang), de senki nem visz át. Látom a barlangokat, de hát ez az előszezon hátránya. Felmegyek az éles sziklákra és jellegzetes kotyogást-puffogást hallok. Régóta vadászok egy „gejzírre”, ami egy függőleges járat, alul a tengerre nyílik és ha elég nagy hullámot kap, akkor gejzírként kitör. Lövésre kész fényképezőgéppel állok, mire végre kegyeskedik egy nagyobb hullám fellőni a gejzírt. Vihogok örömömben. Tovább lesek egy másik nézőpontból, de nem jön több hullám. Majd reggel! Visszafelé találkozom egy másik magányos nyugdíjas holland utazóval. Ősszel indult Spanyolország felé, most megy Szicíliába, onnan meg áthajózik Görögországba. Nem vagyok egyedül a marhaságommal!  :o) Mögöttem 1500-as hegyek, a túloldalán légvonalban 30 km-re innen lefelé menet már jártam Rotondában. Aztán megint esik, naplemente nincs, kaja, írás és olvasás jön, aztán szunya.

62. nap 2011. május 3.

Ha lehet, még romlott az idő. A felhők a fölöttem 150-200 m-re futó országútnál dekkolnak. Esik az eső. Megint olvasás jön, aztán egy esőszünetben elmegyek a „gejzírhez”. Nagyobbak a hullámok, de még nem az igazi. Ráadásul zuhogásba váltanak a felhők, beállok egy épülő büfé sátra alá, onnan próbálom fotózni a gejzírt nem sok sikerrel. Nehéz a természetfotósok élete. Mikor eláll az eső, visszamegyek a Csigaházhoz, megkajálok, aztán kerülök egyet a parti sávban más helyet keresve. Nincs jobb ennél, visszajövök. Útközben kóbor wifiket keresek a falukban, az sincs. Nőttek a hullámok, megint elmegyek a gejzírhez, és most mát igazi vad látványban gyönyörködöm, Ahogy a hullám benyomul az üregbe, először vízpára pöffen ki, majd loccsan a szökőkút is. Fotó, videó, minden rendben. Találok egy másikat is, az ferdén lövell ki. Még gyönyörködöm a hullámok vadságában, meg a gejzírekben, aztán indulok vissza. Az eső olyan hirtelen csap rám, hogy mire elővakarom a ponchómat, bőrig ázom. A kényszerszünetben kiolvasom a Dórától kapott könyvet. Nagyon tetszett! Köszi Dó!

Estére felszakadozást vélek felfedezni. Nézem a kavicsos part hatalmas hullámait. Micsoda energiák! Ha ezt hasznosítani lehetne….! Ahogy a hegyek felé fordulok, a felhők is feljebb mentek, látszanak a hegycsúcsok. Talán reggelre javul.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Hozzászólások

2011. máj. 08. 20:24

Szabó Évi

Szia Réce!Legyen a neved Giacomo Naplemente (elég olaszos,nem?)Hogy bírod az időjárás viszontagságait?Nagyon sokat emlegetünk a soproniakkal.További szép élményeket!! É.

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás