RSS

Nyugat Szicília

2011. április 17.

Megjött a nyár és minden virágba borult, vagy lombodzik!

44. nap 2011. április 15.

Selinunte 9-kor nyit, addig irkálok. Az ásatás két helyszínen van egymártól kb 2 km-re. Először a három templomhoz megyek. Az egyik áll, a legnagyobb, meg egy kicsi kazalban. A nagyobbik kövei közt mászkálok, így látom csak milyen hatalmas kőtömbökből épült. Az oszlopok alja4 m, teteje 2 m átmérőjű. Az oszlopfő tányérja van 5 m is. Az oszlopelemek 4-5 m magasak. Elképzelem, hogy mikor összedőlt (nyilván földrengéstől „kő kövön nem maradt”), milyen világ lehetett. Meg mit gondoltak az építők, akik isteneik kegyeiért végeztek hihetetlen munkát, hogy most mi lesz velük és az istenek haragjával? Átbaktatok az akropoliszhoz, ott négy templom van kazalban, az egyiknek összerakták egy sor oszlopát. Nagyon sok épület van 1-1,5 m magas falakkal és az erőd is jól megmaradt. Lehet filózni a hajdani élet folyásán. Ugyan itt fúj a szél és szemerkél az eső, de már elhatároztam, hogy veszek egy szalmakalapot napvédelmi céllal és itt találtam kedvemre való fazont. Életem első kalapja! Megyek tovább, Mazara del Vallóban sétálok egyet. Aztán tovább Marsalába, útközben belebotlok egy internetbe, elküldöm a dolgaimat. A város félsziget végénél találok éjszakai parkolót. Sétálok egy nagyot a félsziget csúcsára és tudatosul bennem, hogy Szicília legnyugatibb pontján vagyok, ami azt jelenti, hogy innen már hazafelé megyek. Persze Korzika és Szardínia nem kis kitérő lesz. A parkolót péntekesti buli megbeszélőnek használják a fiatalok, jönnek-mennek kocsiból-kocsiba beszélgetnek, de sokan ki is szállnak. Van pár jópofa srác és sok csinos lány. Az éjszaka viszont csöndes, alig van forgalom.

45. nap 2011. április 16.

Reggel városnézés, jópofa város szombati forgalommal. Kiprobálom a kalapot, jól műxik. Múzeumba is megyek, megnézem a világ egyetlen föníciai hajómaradványát és a rekonstruált hajót. Képek vannak a többi híres kiásott hajóról, Oslóból, Roskildéből, amiket láttam is. Persze azok kisöcsik ehhez képest.

Kapok két mosoda címet is, de egyik sem mos azonnal. Majd hétfőn Palermóban.

Trapaniba megyek sík tengerparton só lepárlók mellett. A kikötőben keresek éjszakás helyet, aztán beveszem magam a városba. Ez is félszigeten épült, a csúcsából megyek befelé nyugis nézelődéssel. Itt is minden barokk, de szép a város. A Purgatórium templomban már készítik elő a húsvéti körmenetre a szoborcsoportokat amiket visznek. Nagyon élethű faszobrok a stációkról, de 20 van, mert a céhek viszik és azok ennyien vannak. Visszamegyek a Csigaházba vacsorázni, aztán tervezem az esti sétát a korzókon. Abból semmi sem lett, mert hatalmas eső kerekedett. Így aztán olvasás volt az esti program és esődobolás az altatódal.

Ildi szülinapját ünneplik otthon, gondolok rájuk és küldök egy SMS-t.

46. nap 2011. április 17.

Felhők és napsütés váltják egymást. Megyek föl a Trapani fölötti 720 m-es hegyre Ericebe. Csupa szerpentin. A görögök alatt itt Vénusz szentély volt, de a papnőkből mára semmi nem maradt és a turistacsalogatókban sem említik. Várfallal körbevett zord város, de nagyon érdekes, főleg amíg ki nem nyitnak az ajándékboltok. Ráadásul ránkszáll egy felhő, így igazán sejtelmes lesz. Lefelé is szerpentin, egy parkolóban a Szent Vito fokra nézelődve kajálok. Aztán megyek Segestába, ez a negyedik jelentős görög hely. Egy temlom a dombon, a szemben lévő hegyen pedig az akropolisz és egy színház, ami a szakadék peremén áll és hihetetlen panorámát nyújt. A hegyen van még középkori vár és mecset maradvány is. Kigurulok újra a tengerhez, Castellamare-ben lófrálok, aztán szállást keresek. Trappetoban megy le a nap a félsziget mögé és remekül világítja a felhőket. Közben benépesül a korzó, kicsit zavarban is vagyok, de most már maradok itt.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Hozzászólások

2011. ápr. 26. 17:06

Orsi

Ápr.18. hétfő
Megérkeztünk a palermoi Falcone Borsellino reptérre 17:00 órakor.
Szokásos Réce féle üdvözlés várt minket. Terrasini falucskában Palermo közelében a tengerparti parkolóban keresünk szálláshelyet. Réce olasz grappával és sziciliai vörösborral vár minket. Ő viszont Lincsi borpárlatának és Schwarz pálinkájának örül. Majd séta a faluban, amit egy vacsorával kötünk össze.

Ápr.19. kedd
Aznapi terv Palermo megtekintése. A központtól távol találunk csak parkolót. Gyalogolunk a katedrálishoz- csodás. Megpillantjuk az első narancsfákat, melyek ezután végigkísérnek utunkon. Tovább a normann kastélyhoz (erőd), S. Giovanni degli Eremiti és kerengője a cél. Itt már megint különleges gyümölcsfákat találunk: licsifát és naspolyát. Szünet gyanánt fagyizás, majd olasz kávé ivás. Ezek után a kikötőt is megnéztük. Igy aznap Palermoban 7 km tettünk meg gyalog. Monreale a következő cél, mely 8 km-re fekszik a fővárostól. A parkolótól 3,5 km gyalogolunk, mert itt sincs lehetőség a közelben parkolni. Lenyügöző a királydombra épitett katedrális és kolostor, mely normann jegyeket visel.
Este tovább a tengerparton szálláshelyet keresünk. Remek mortadella és helyi sajtok a vacsora. Fáradtak vagyunk.

Ápr.20. szerda
Solunto- a szálláshelyünktől nem messze fekvő görög falucska romjai a hegy tetején.
Következő uticél Petralia Soprana. Érdekessége, hogy 1147m magasra, a hegycsúcsra épült. Utunk kezdetben autopálya, majd szerpentin. A falu kihaltnak látszik, de csak a megszokott déli pihenőjüket tartják. Egyetlen „Trattoriá”jában megebédelünk. Olasz előétel: 6féle marinált zöldség, 2féle sajt, piritós olivaolajjal átitatva, bazsalikommal fűszerezve. Főétel: grillkolbász, báránysült és hasaalja szalonna szintén grillezve. Ehhez asztali félédes, enyhén savanykás vörösbor. Récével még egy olasz kávé izét is élvezzük. Utána irány az Etna, majdnem csak szerpentinen, hegyen- völgyön át. Mesébe illő táj. Leírhatatlanul szép, mint egy virágoskert. (Mindenhol narancs- és citromültetvények kísérnek minket. A jellemző növény a fügekaktusz, még a gaz között is bokorszerűen nő.) Közben a hegycsúcsokra épült városokat csodáljuk. Szinházi kulisszára emlékeztetnek. Egy tó mellett alszunk, halványan már látjuk az Etnát.

Ápr.21. csütörtök
Reggel 6- 7ig Etnát és a napfelkeltét fényképezzük. ¾ 8kor indulás az Etnához. Réce kérésére megírom, hogy a felfelé vezető szerpentinen az egyik kanyar neve: la curva de pini. Érkezés 1700m-re. Kötélpályán felemelkedünk 2400m-re. Onnan gyalogolunk tovább. 3x hallunk a kráterekből durranást. Ágyudörgésre emlékeztet. Réce és Szabolcs egy nylonzacskon leszánkoznak a hegyről.
Taormina a következő tengerparti állomás. Eddig számomra a legszebb. Kötélpálya visz fel minket, mert az idő sürget. Görög szinház megtekintése a cél, majd a sikátorok lenyügöző látványa tárul elénk. Gyalog lépcsőkön ki tengerparthoz. Szemben egy meseszerü kis sziget „Isola Bella”. Foto sokat mond, de ezt látni kell! Este ideális szálláshelyet találunk, zárt parkoloban.

Ápr.22. péntek
Reggel általában 15°C van, napközben 20°C. Sivár tájakat szelünk át Cataniáig. A dom a fő látványosság. Sajnos nem lehet bemenni. A téren áll az „elefántos kut”, rajta egy obeliszk.
Az elefánt lávakőből készült, az obeliszk gránitbol. Elefánt jelenti az erőt és hosszu életet, mert a cataniaiak a természeti katasztrofák miatt a város többszöri ujjáépitésével nagy akaraterőről tesznek tanubizonyságot. ( 1669 vulkánkitörés, 1693 földrengés)
Az épületek többnyire lávakőből, helyesebben bazaltbol épültek. Tovább a lombard erődhöz.
Az igazi látványosság ezután jött. Siracusa görög szinháza és a szigetre épült óváros.
A szinház érdekessége, hogy a sziklábol faragták ki és nem épitették. De itt nem ismétlek, mert ezt már Réce megirta . Bementünk Dionüszosz „füle” mélyébe és tisztelegtünk Arkhimédesz sirjánál is. Parkolot, ill. alvohelyet keresünk, de mindkét automata rossz (vagy nem értjük, mit kell csinálni??), igy tovább állunk. Ez a döntés helyes volt, mert védett parkolot találunk. Ez nagyon fontos, mert Récének autófeltörési félelmei vannak.
Gyalog be az ovárosba. Legfőbb látványosság a főtér a dommal, körben szebbnél szebb barokk paloták. A sikátorokban sétálva egy húsvéti körmenet részesei is leszünk. Egy tengerparti étterem előtt megszólít minket magyar szóval egy hölgy, aki kedvesen ajánlja a helyi specialitásokat. ( Kiderült- brassói, már 10 éve él itt, az étterem az övé) Réce halat szeretne enni, mivel 1kg 40.-€, erről lemond. Szabolcs a hőn áhitott rántotthusát megkapja. Ezzel rezzegette Récét napokig, hogy ő rántotthust akar enni!!

Ápr.23. szombat
Enna város felé vesszük utunkat, végig autópályán, mert ez az utolsó nap és kicsit sürget az idő. Előtte rövid időzés a lago di pergusa tonál. Nagy reményeket füztünk hozzá, de nem szép a környék. Ennát Szicília köldökének is nevezték a görögök. Szintén 1000m magasan fekvő város, tartományi székhely is egyben. A parkoloban hagyva az autot itt is gyalog másszuk meg a hegyet. Katedrálist megnézzük, mely barokk és gótikus elemekkel épült és nem messze az erőd a cél. Innen csodás kilátás a környékre.
Este még visszaérkezünk Palermoba, ill. abba a tengerparti parkoloba, ahol kezdtük. Innen már csak egy ugrás nem a sugár, hanem a reptér.

Ápr.24.vasárnap
Igy nem kellett „olyan” korán kelni, „csak” ¾ 5kor. ½ 8kor már Rómában voltunk. Egy helyi érdekű vasuttal bementünk a főpályaudvarra. Gyalog be a Colosseumig. Itt kicsi séta, lötyögés, majd vissza a reptérre, ahol lerogytunk egy székre és csak az utolso pillanatban mentünk a jegyünket kezeltetni. Halálos fáradtan érkeztünk haza, de megérte. Szicilia egy csoda. Mindenki menjen, aki teheti, de leginkább tavasszal, mikor minden virágba borul.
De kell hozzá egy jó barát is, aki mindezt lehetővé tette. KÖSZÖNJÜK RÉCUS- RÉCÉKE!

2011. ápr. 20. 16:57

Csesznák Kata

Szia Réce!
Nem olvastam még semmit Apáról, pedig Nálad kell hogy legyenek...
Csak érdeklődnék megérkezett-e, hogy érzi magát? ÉS ne felejtsen hozni nekem egy citromot!!!
Üdv,
Kata

2011. ápr. 18. 09:14

Szabó Évi

Nagyon jók a fotók és az élménybeszámolók,szinte ott érzem magam!KÉREK EGY KALAPOS KÉPET IS! <:o)

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás