RSS

Etna kerulgetès

2011. április 14.

Elindultam a dèli vidèkek felè ès tàtott szàjjal megkerultem az Etnàt.

38. nap 2011. április 9.

A Messzínai öbölben mérsékelt hajóforgalom nem zavar az alvásban, annál inkább a szomszéd házban a helyi férfikórus összejövetele, akik gitárkísérettel eléneklik az általam ismert összes és az általam nem ismert olasz daloknak is nagy mennyiségét. Fél háromkor még nagy a hangjuk, reggel 7-re viszont eltűnnek az autók. A reggeli kávéval befejezem az írást, felteszem pendrájvra a fotókkal együtt. Megyek Reggio Calabriába, a város túlvégén egy nagy parkolóban állok meg. Van wifi, mégsem műxik. Viszem a netbookot, megyek város nézni. A negatív információk ellenére nem ellenszenves város, bár tényleg nincsen sok látnivaló (Földrengés, bombázás) Szombati korzó van, látványos, mozgalmas. A fő látványosság a múzeum tatarozása miatt kimarad (két görög bronz pasi szobor – a fotók szerint valóban szép lehet), de találok másik kóbor wifit és el tudok mindent küldeni. Érdekesség, hogy a korzókra merőlegesen több szakaszból álló mozgójárda visz fel a hegyre. A parti korzón hatalmas fák zegzugos gyökerekkel és léggyökerekkel. Visszamegyek Villa S. Giovanniba kompolni. A kompon jut eszembe, hogy még alig készültem Szicíliából. Gyorsan döntök, hogy  a déli part felé megyek. De m,ár esteledik, alvóhelyet keresek, de csak forgalmas parkolók vannak a  parti sétányokon. Végre találok egy kevésbé forgalmas parkolót, nem nagyon tetszik, ferde is kicsit, de már nincsen idő a válogatásra. Nekiülök a vacsinak és kicsit rosszkedvűen kinézek az ablakon, hát ott az Etna!!!! Így a naplemente fényeit látom az Etna hósipkáján. Besétálok Roccalumera egyutcás főutcájára aztán a parti korzón vissza. 50 méterenként horgászok igyekeznek fejlámpával megfelelő csalit tenni a fluoreszkáló úszójuk alá.

39. nap 2011. április 10.

Van napfelkelte, de Calabria mögül, ezért csak az Etnára eső fényeket figyelem a reggeli kávé mellett. Megyek Taormina felé, és megállom, hogy ne menjek be, mert ezt Szabiékkal együtt fogom megnézni. A város alatti gyönyörű szikláknál viszont elidőzök kicsit gyönyörködve az Etnában. Fiumefreddónál bekanyarodok az Etna alá, megkerülöm a hegyet. Linguagossonál tovább megyek felfelé, már majdnem a hóhatárig emelkedünk. Körben lávafolyamok és megművelt területek váltakoznak. Lófrálok a láva területeken, nézem a kráterből kijövő füstfelhőket. Nem egyforma intenzitással jönnek. Útelágazásnál tanakodom, hogy a könyvben leírtak ellenére elinduljak-e a kráterek felé. Mégsem, maradok az országútnál. Megkerülöm  a hegyet északról, bemegyek Brontéba, nagyon meredek keskeny utcás város, egy kanyarnál meg is húzom a jobb oldalamat, szerencsére a rugalmas műanyag bírta a strapát. Aztán nyugatról is megkerülöm, itt már jól látni a küzdelmet, ahogy a lávakövekből teraszokat építettek a szőlőnek, fügének, olajfának. Azt hiszem, ez itt örök küzdelem. Cataniát az elkerülő úton messze elkerülöm (majd Szabiékkal megyek be) és megyek autópályán keresztül a síkságon Augusta felé. A könyvek nem írnak róla, ennek megfelelően ronda város és mivel nem lehet megállni, egy autós városnézés elég is belőle. Már kéne szállást keresnem, de nincsen jó hely, ezért megyek tovább Siracusa felé. Próbálok lemenni a tengerpartra, de hatalmas ipartelepek állják utamat. Be kell menni Siracusába. Lakótelep, aztán halászkikötő, lakóautóknak nem ajánlva, aztán fizető parkolók, húzok ki a városból a szemben lévő félszigetre, ahol találok is nyugis alvóhelyet. Főzőcske következik, aztán vacsi, nézelődés  a helyi kóbor kutyák közt, aztán szunya, mert ma nagyon sokat mentem.

40. nap 2011. április 11.

Napfelkeltével indul a nap, közben próbálok lemenni a partra, de akkora a vegetáció, hogy nem lehet. Kicsit olvasgatok Siracusáról, aztán elindulok, megnézem, noha ide is majd jövünk Szabiékkal. A görög színház fölött állok meg egy útkereszteződésben, aztán lesétálok az archeológiai parkba. A kerítés mellett megyek, látom a kőbevágott „lakásokat”, 7000 athéni dolgozott itt a kőbányákban, az ő kéglijük volt ez. A görög színház nem építve van, hanem kifaragva a sziklából. Megdöbbentő látvány és méretek. Dionüszosz „füle” egy hatalmas céltalannak tőnő bevágás a sziklába. Francia csajok énekelnek benne érzékeltetve az akusztikai hatást is. Római amfiteátrum szintén a sziklából kivésve. Kis séta a városba, ahol az első lenyűgöző látvány az Apollón templom dór oszlopos maradványai, aztán a város zegzugos utcái, letűnt jólét omladozó nyomai. A Duomo is megdöbbentő, ilyet még nem láttam, a görög templom dór oszlopai vannak befalazva és keresztény templommá átépítve barokk homlokzattal. A dór oszlopok kívül és belül is látszanak. Közben próbálok tájékozódni a Máltai hajókról de Dóra 2004-es könyve már elavult, ugyanis innen már nem megy hajó Máltára. Lófrálok a városban, aztán visszamegyek a Csigaházhoz. FELTÖRVE! Szerencsére nem nagy a kár a feltörés miatt sem (a konyhaablakon mentek be és a vezetőfülkén távoztak azt nyitva hagyva maguk után) és a cuccaim is megvannak, csak a parkolási aprópénzemet vitték el. Mégis elgondolkodtató, hogy a tolvajok aktívak, megfelelő szerszámuk van lakóautókhoz, be tudnak mászni egy 50 x 60-as ablakon és „szerencsére” csak a pénzre hajtanak. De hogyan készüljek a következő városokra??? Úgy döntöttem, hogy nem macerázok a rendőrséggel, úgyhogy elindultam Necropoli di Pantalicába, ami egy i.e 13-8. századi sír együttes a sziklákba vágva. Nem láttam meg, mert útépítés miatt egyszer csak vége lett az útnak. Ki volt ugyan táblázva, hogy az átmenő forgalom megszűnt, de reméltem, hogy Pantelicáige elvisz az út. Must ezen a zsákutcán állok és irkálok.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Hozzászólások

2011. ápr. 22. 18:43

dóra

szia papi, kikérem magamnak a könyvemmel kapcsolatos kritikát. a saját 1764-ben kiadott könyved mit mond a kompról??? :) ajándék lónak...ez a tolvaj dolog elég para, még jó hoyg nem tettek kárt a csiguban. puszi, vigyázz magadra :)

2011. ápr. 14. 23:09

Szabó Évi

Jártak a Csigaházadban???Eddig ilyen még nem történt!Jó lesz vigyázni!Egyébként nagy élvezettel olvasom ,amit Szicíliáról írsz,mert 2009.szeptemberében jártam ott.Nagy hatással volt rám az Etna.Gondolom feljebb is merészkedsz Szabiékkal.Vigyázz magadra,légy óvatos!

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás