RSS

Zsófira várva

2011. március 24.

Holnap érkezik Zsófi Bariba, ezért a környéken lelassítottam. Ez csak a km-t jelenti, de a látnivalók azért itt is megvannak.

20. nap, 2011. március 22.

Manfredoniában sétálok egyet a parton, aztán elhagyom a hegyeket. Óriási nagyonlapos síkságon megyek keresztül, vizenyős, csatornás vidék, szántók, szőlők, gyümölcsösök, olajfa ligetek és fólia sátrak váltják egymást. Zaponetánál sétálok egyet a homokos tengerparton, aztán tovább délnek. Trinitápoliban van wifi a város közepén, elküldök mindent. Barlettában hatalmas várat járok körül, meg a belvárosban is eltévedek (a kacskaringós utcák közt nem nehéz). Itt van egy kolosszusnak nevezett nagy szobor a 4. századból. A keresztesek lopták és utálták továbbvinni. Késő délután érek Traniba, híresen szép a dómja. Valóban, de a város is izgalmas kikötővel, girbegurba utcákkal. A halászok árulják a portékát. Nagyot sétálok az esti nyüzsgésben. A vár és a dóm közti parkoló kiürül estére, itt alszom a zúgó tenger adja az altatódalt.

Befejeztem a Zsófitól kapott könyvet, Kornis Mihály: Lehetőségek könyve. Elgondolkodtató vitaalap.

Ja, és errefelé nagy a tisztaság, vannak szemetesek, szelektív gyüjtés, meg utcaseprők is!! Csak Nápoly környéke mocskos?

És napok óta látok eukaliptusz fákat is!

21. nap. 2011. március 23.

Ismertebb hely felé fordulok:  Castel Del Monte egy dombtetőn egymagában meredő nyolcszögű vár. Szépen helyre van állítva, kár, hogy nincsen berendezve, ezért börtönszerűen rideg. Több időt szántam rá, ezért a csendes parkolóban új könyvet veszek elő Rékától, Bohumil Hrabal: Őfelsége pincére voltam. Hamar megszerettem. A táj egész lassan emelkedett, először észre sem vettem, de aztán egy csomó híddarus kőfeldolgozóból rájöttem, hogy már nem a mocsaras síkságon vagyunk. Megjelennek a „trullik” is, ezek lapos kövekből malter nélkül rakott kerek házikók. Majd délebbre lesz belőle több.

Ismeretlen nevű városok jönnek, de mind nagyon szép, bár a forgalom és a keskeny utcák miatt elég nehézkesen mozgok. Andria, Rivo de Púglia és Bitonto, midelhol sétálok egy jót.

Elterelnek, nem tudok Giovanizzóba menni, de jön az este, lemegyek a tengerpartra S.Spiritónál. Jó hullámverés van.

22. nap, 2011. március 24.

Lemaradtam a napfelkeltéről, de sétáltam egyet a hullámverést bámulva. Ezzel sem tudok betelni. Mindig látványos, ahogy minden hullám felszívja magát, hogy letarolja a sziklákat. Lassan haladnak!

Elkerülök a közeli reptérre aztán begurulok a reggeli csúcsban Bariba. Elég nehezen találok parkolót, három pasi irányítgat kéretlenül. Az egyik odajön, dumál, mutogatja, hogy szemmel tartja a Csigaházat. Nézem a többi autóst, jattolnak neki. Én is. :o(

Bebringázok a tengerparton alig nézem a várost (azért néhány fotót csináltam), majd Zsófival holnap. Megnyugtató szálláshelyet keresek, meg mosodát. Az „i”-ben beszél a csajszi angolul, tud is segíteni. Van parkoló, mosoda és wifi is. Visszajöttem a Csigaházhoz, és itt is van wifi. Úgyhogy most ezt elküldöm, aztán megyek a mosodába. Valószínűleg itt alszom, ha már leadtam a védelmi pénzt.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás