RSS

Vezuv

2011. március 16.

Legurultam a Földközi tengerhez.

10. nap, 2011. március 12.

Teramóból indulok fel a  Gran Sasso D’Italia vonulatának völgyében. Ez a legmagasabb (2914 m) hegy az Alpok kivételével. A hágó 1283 m-en van, minden havas, néhol az út is lefagyott. Gyönyörű a panoráma, körben a havas hegyekkel. Gergő fiamnak névnapi üdvözletet küldök és a „Pagony túra” résztvevőinek is küldök egy SMS-t.

L’Aqila hegyi városba megyek, meglepően gyorsan találok parkolóhelyet. A városba gyalog indulva stüszi kalapos katonák állják utamat és másik irányba irányítanak. Lassan felfogom a helyzetet, ahogy haladok befelé a városba a kihalt és kerítésekkel terelt utcákon. Földrengés sújtotta városban vagyok, ahol a földrengés nem döntötte romba a házakat, „csak” megrázta és így a téglák közti kötés megszűnhetett. Mindenütt alátámasztott és acélgerendákkal körbekötözött épületek  vannak. A biztosítást láthatóan már befejezték, de hogy mi lesz a jövője….???? Lakosság nincsen, egyszerűen mindenkit kitelepítettek. A néhány járható utcában valószínűleg főleg látogatók és a kis számú helyiek lézengenek. Néhány étterem és bolt azért működik és a főtéren a híres édességek kirakodóvásárát is megtartották. Borzasztó, szívszorító élmény volt látni a helyzetet és belegondolni a helyreállítás feladataiba.

Nem sokat mentem tovább, találtam egy szép helyet körben a havas hegyek látványával és leálltam. Szépen sütött a nap, így napozás is volt, de a látottaktól nem bírtam szabadulni.

11. nap, 2011. március 13.

Popoli az első városka, amolyan koszos kisváros olaszos hangulattal. Utána Sulmonába mentem. Nagyon szép város vasárnapi korzós hangulattal, körben a havas hegyekkel. Ráadásul az első free Wifit is megtaláltam, de nem volt egészen free, csak ingyenes, mert le kellett könyvelniük az adataimat, meg zárt borítékban kaptam meg a kódokat is. A hatalmas piactérre álltam be a Csigaházzal és onnan nyomtam.

Aztán döntenem kellett, hogy visszamenjek az Adriához, menjek tovább a hegyek közt, vagy menjek Nápolyba. A Vezúv miatt utóbbi mellett döntöttem, de zabszemmel a fenekemben, mert réges-régen Anyukámat kirabolták, és azóta nincsen sok bizalmam a nápolyiakban. Újabb hágók és havas tájakon keresztül menve az eső is eleredt, a szél is felerősödött, így nem volt kedvem további városnézésekre.  Egy benzinkút hátsó kamionparkolójában álltam le a zuhogó esőben. Nagy rendezkedést csináltam, ide-oda raktam dolgokat, aztán mikor végeztem, csak röhögtem magamon: Most jobb??

12. nap, 2011. március 14.

Éjjel esett, inkább zuhogott, de reggelre elállt. A fekete felhők még megvoltak de a hőmérséklet már tavaszias volt. Capuába mentem, ami megint csak egy igen koszos kutyakakás város 17-18. századi várral és épületekkel. Spartakus nem itt volt, hanem nem messze a hosszú nevű Santa Maria Capua Veterében. Az amfiteátruma nagy látnivaló, kár, hogy hétfő lévén csak kívülről láthattam. Más meg nincsen a városban. Innen még Casertába mentem, ahol hihetetlen nagyságú fellengzős királyi palota és park van. Csak külsőleg!

Nagy levegőt vettem és indultam Nápolyba azzal a szándékkal, hogy a Vezúvon alszom.

Hát ami rosszat el lehet mondani a nápolyi közlekedésről, az mind semmi! Kettesben mentem végig a városon, ha lehetett volna gyorsabban menni, akkor a kritikán aluli minőségű utak miatt volt lehetetlen. Méghogy Bp-en kátyúk??? Senki semmilyen közlekedési szabályt nem tart be, és a legcsekélyebb udvariasság is hiányzik belőlük, nyomulnak ezerrel, főleg a motorosok. Rémes!!! A lassúság miatt sötétben érkeztem a Vezúvhoz és ahol Andrea a parkolót feltételezte, ott nem volt semmi. Mindez 10-15 %-os szerpentinen felfelé. De aztán szerencsém volt, meg tudtam állni és a sok leláncolt parkolóhely közt gyalog találtam egy nyitottat. És jön a mázli, úgy tudtam megállni, hogy az ablakból ráláttam Nápolyra! A másik oldalon meg a Vezúvra! Jól megérdemelt borozgatás következett és a másnapi túra tervezgetése. Nagyon kellemes volt a hőmérséklet, este 17 fok volt és reggelre is csak 10 fokra hűlt le e levegő.

13. nap, 2011. március 15.

Kokárdát elfelejtettem hozni, pedig lehet, hogy rám szóltak volna, hogy fordítva van.

Mivel 488 m magason voltam, még 700 m-t kellett mennem felfelé. Reményeim szerint meg is találtam a nemzeti park turistaútjait, de mivel még nincsen szezon, nagy vaskapuval le volt zárva. Így az országúton mentem (mivel rászántam a napot, gyalog) a felső parkolóig 1000 m magasra, ahol a csupasz kúp kezdődik. Nem bántam meg a gyaloglást, mert körülöttem rácsodálkozni való vulkáni képződmények és szép erdők is voltak, amiket vezetés közben nem láthattam volna. Egy falka kóbor kutya itt is hozzám csapódott, az egyik fel is jött velem a kráterhez. A kúp alján megreggeliztem (leszólított egy túlsúlya miatt lent maradó osztrák asszonyság, aki semmit nem kérdezett, csak mondta a sódert!!) aztán 8 €-ért bemehettem a kráter felé vezető útra és még egy km és 150 m szintkülönbség után lenézhettem a kráterbe. Hát megdöbbentő látvány ez a hatalmas lyuk függőleges fallal. A másik oldalon meg a természetes rézsű. Egy félkört lehet tenni önállóan, de vezetővel körbe is járhatod a krátert (miis a különbség a kráter és kaldera közt?) Jöttek a népek is buszokkal, úgyhogy volt bábeli hangzavar a kráter peremén. Sajnos a levegő párás volt és nem láthattam a szigeteket,  a sorrentói félszigetet meg Nápolyt. Lefelé már könnyebb volt jönni és új látnivalókat is felfedeztem. 3 körül értem vissza a Csigaházhoz és a parkolóban nagy nyüzsgés volt, szedték össze a nagy mennyiségű szemét nagyját, persze maradt még bőven. A melósokkal ékes nápolyi tájszólásban elbeszélgettem és engedélyt kértem az étterem tulajdonostól az itt alvásra. Aztán megfürödtem, főztem egy kelkáposzta főzeléket és visszanéztem a megmászott Vezúvra. Remek nap volt! Ja, és ezt is megírtam!!

Egy gyenge Wifit találtam Salernoban, úgyhogy a fotókat majd máskor teszem fel!

Sajnos nagy záporok váltogatják a napsütést, így a Sorrentói félszigetet majd visszafelé barangolom be!

Itt történt

Kapcsolódó képek

Hozzászólások

2011. márc. 19. 21:33

Kata

Hello Nagyapo,
boldog szülinapot, gratula a Vezuvmaszashoz, es kar hogy nem jöttel a pagony turara. hianyzott a röhögesed, es Szoszi is ott volt, örült volna neked. pusz, Kata

2011. márc. 17. 23:43

ildikó

Boldog szülinapot!
Sütöttél szalonnát a Vezúvnál?
Ha nem ,mert féltetted, hogy lecsúszik a mélységbe a botodról majd ha hazajössz a Hidegvízforrsánál bepótoljuk!
Ildikó

2011. márc. 17. 19:46

Janki

Szia Nagyapó!
Ezt nem mondod komolyan, hogy voltál a Vezuvnál?! Nemrég tanultunk róla, és szerintem az az egy hely, ahová még mindenképpen el szeretnék menni életemben. Vagy egy másik vulkánhoz. Ami még működik is.. ;) Úgy veszélyesebb. :P
Majd elmész velem is egyszer? Lécciii :D
Ja, és kicsit gáz, hogy itt kívánok boldog szülinapoooooooot a pici nagypapimnak, de hát mit lehet tenni, ha elhúzott a világ végére?! :D :P :D
Én meg itthon ülök és csak tanulok, és tanulok.. :P
Najó, nem panaszkodom tovább.. :D
Légy jó, és vigyázz magadra!!
Puszi, Janka

2011. márc. 17. 14:45

Mimike és Sandri

Isten éltessen !!!

2011. márc. 16. 23:54

Pataki Ferenc

Kedves Szasszon Úr!

Úgy láttam Révay úr 1948-ban született, tehát akkor nem 62, hanem 63! Bocsásson meg uram!
Magát és az ünnepeltet egyaránt tisztelettel köszönti

Pataki Ferenc
Pataki Ferenc
Apáczai Csere János-díjas fejszámoló művész

Apáczai Csere János-díjas

2011. márc. 16. 22:26

szasszon

Réce,nagyon élvezem a beszámolóidat alig várom,hogy jöjjön a következő! Ja és boldog 62.-ket!!!
szasz

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás