RSS

Dél-Németország

2010. szeptember 17.

A Jungfrau és Eiger hejett bringáztam egy nagyot a Rajna mellett a vízesésig.

107. nap szeptember 14.

Bazihideg volt éjjel , a téli hálózsákra még ráhúztam a 3 takarót is. Korán indulok a Titisee-hez, kicsit ránézek a ködös völgyre, aztán megyek tovább, átkelek a Dunán. Egy autópálya parkolóban tanakodok, a kirakott panorámaképen látom, hogy mi mindent nem látok a köd miatt. Leérek a Bódeni tóhoz, addigra kisüt a nap, így végül mégis a bringázás mellett döntök. Maersburg után Hagnanban bemegyek egy kempingbe, egy éjszakát fizetek és megpróbálok a kempingestől kicsikarni egy ígéretet a jó időre. Ígéret helyett egy almát kapok.  Az út során először kirakom a kempingasztalt és karosszéket! Készítem a cuccokat a  bringázáshoz, kicsit körbejárok, megvacsorázom a kempingasztalnál, aztán bambulok, mint a többi kempinglakó (mind korosztályombeli). Nem bírom sokáig, lemegyek a vízpartra, és lám, naplemente van! Olyan, amikor a napot nem látod, csak a színeket a fátyolfelhőn át. Mindenféle giccses képet csinálok hattyúval, sirállyal, vitorlással, stb. A hegyek körvonala is látszik a túloldalon, kicsit a nap is rápirít. Mindennel kész vagyok, mehetek csicsikálni.

108. nap szeptember 15.

Korán ébredek, még sötét van. Kimegyek, az égre nézek, nincs csillag. Rossz jel! Átnézek a tó túlsó partjára, látszanak a fények. Jó jel! Beöltözöm VELUX-ba, ráveszem a meleg cuccot és ahogy kicsit világosodik indulok. 6 km a komp Maersburgban, Kontanzból a Rajna vízesés 57 km. Konstanzban munkába menős forgalom, bazi sok bringás tép, mint az őrült. Igyekszem megtalálni a bringa utakat (Andrea nem ismeri ezeket), elég jól sikerül elkerülni a forgalmat. Sok helyen gyümölcsös mellett megyek, alma, körte, szilva, mind gyönyörű és finom :o). Hatalmas ültetvények vannak embermagas fákkal, hálóval letakarva. Stein am Rhein az első megálló, a gyönyörű festett házas főtéren veszek péksüteményeket és elnyammogom.  Rheinklingenben határállomás a szép fahídnál, aztán Schaffhausenben állok még meg. Itt van egy gát a Rajnán, innentől már szabadjára eresztik a vízesésig. Erdei úton közelítem, már hallom a hangját, aztán a híd ívében megpillantom a sziklát a svájci zászlóval. Leteszem a bringát, átmegyek a hídon a jobb partra (a bal parton már voltam a gyerekekkel), így először fölülről látom, aztán ahogy megyek körbe, egyre jobban kibontakozik a sziklát megkerülő két bömbölő zuhatag. Állati!!! Nem bírok betelni vele. Szemben van egy kajálda, veszek egy wurstot, meg egy sört (a túra legdrágább söre, 4 €!) Eszem, iszom, gyönyörködöm, aztán átcsónakázom a bal partra, ott is nyugisan gyönyörködöm, persze nyomom a fotókat, meg a videókat. Ki is futok az időből, meg az eső is csepereg, úgyhogy indulok vissza a jobb parton Stein am Rheinig, ott áthidalok és nyomás Konstanzig. Kicsit itt is körbejárok, veszek sört, egyet megiszom a kompon és sötétedésre hazaérek. Jól elfáradtam, lezöttyenek a karosszékbe és bambulok egy konyakkal. Egy zápor késztet mozdulásra, elmegyek fürdeni, a tervtől eltérően nem főzök, hanem hideget eszem, aztán nyomás az ágyikóba.

109. nap szeptember 16.

Klassz, hogy megint érzem a combomat! Éjjel esett, így ma nem tudok bringázni a másik irányban, lustálkodom, vissza is alszom kicsit. Csöpörgős az idő, de azért tudok tenni-venni kint is a Csigaház körül. Tervezgetem a következő napokat, felhívom Katát és élek meghívásával Tirolban a hétvégén.  Aztán főzök, ebédelek, indulok tovább a tóparton. Friedrichhafenben bringás nézelődés. Lindaut kihagyom, jövök még erre bringázni! Aztán megyek kelet felé, Lindenbergben megállok egy sétára (édesanyámat Lindenbergernek hívják), végül Hindelang és a nagy szerpentin előtt még német földön alszom egyet.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás