RSS

Skye és felföld

2010. augusztus 10.

Felmentem Skye sziget csúcsáig, aztán a Felföldön hazafelé fordítottam a Csigaház kormányát.

67. nap augusztus 5.

Igazi ködös, nedves felföldi idő ébreszt. Donvegan felé indulok, a MacLeod-ok kéglijébe. A vár nem túl nagy, éppen renoválás miatt egy részén sátor is van. A berendezése nem olyan gazdag, mint a Blair, de sokkal otthonosabb az egész. A helye is nagyon pofás, egy kis öbölben, ahol fókák is tanyáznak. Vadregényes kert vízeséssel, gyönyörű fákkal. Van nagy és csemete „kövirózsafa! is! A neve: Araucaria araucanee, Monkey Puzzle, Csilléből jött. Egysávos utakon (sokat megyek ilyenen, kitérők vannak, ha szembe jön valaki, udvariasan félreállunk) megyek a Trotternish félsziget csücskéhez, ahol majd szép sziklaképződményeket csodálhatunk meg. Útközben Kilvaxternél Skye múzeum, szalmafedeles kőházakkal a 100 évvel ezelőtti paraszti élet bemutatására. Nem volt könnyű életük. Temető, Flora MacDonald sírjával. Magyarokkal találkozom. Frufrus marhák bocikkal természetes környezetben legelésznek. Quirang sziklái alatt alszom reggeli túra reményében.

68. nap augusztus 6.

Kegyes az időjárás, nem esik. Felhős, de mikor nem? Bakancsba öltözöm és felmegyek a gerincre a sziklákhoz. A környéken több helyen is vulkáni maradványokat fújt ki a szél oszlopos képződményekké, a tenger pedig függőleges falat mosott belőle. Szép a túra és szépek a sziklák is. Megyek tovább, a Kilt Rocknál vízesés zuhog bele a tengerbe. Gyönyörű függőleges fal. Csak a rohadék muslicák csípnek. Mindenki röhögni valóan kalimpál, ahogy próbál szabadulni tőlük. Következő megálló egy vízeséses völgy, alján fura építmény csővel. A legnagyobb sziklához közeledve (Old Man of Storr) elered az eső. Kajálok a kocsiban, a skótok meg felveszik az esőkabátot és indulnak. Szégyenkezve esernyővel elindulok, hogy az erdőből megpillantsam a sziklát. Addig megyek, míg felérek. Gyönyörű és hatalmas a szikla, a háttér kísérteties a ködben kirajzolódó többi képződménnyel.

Megyek tovább a környék központjába Portree-be. Az eddig látottaktól eltérően itt nem csak fehérek a házak, hanem színesek is. Persze egyszerűek, hiszen ez is halászfalu. Sajnos tömve van velünk (mármint gyüttment turistákkal), megállni sem tudok, esőbe meg nincs kedvem messziről bejönni. Nézem az órát, kicsit sietnem kell, mert még meg akarom nézni az Eilean Donan várat (itt forgatták a Hegylakót). Emiatt nem állok meg a Skyera vezető hídnál és Kyleakin kikötővárosnál, mert vár a vár. Valóban nagyon vadregényes, de bent kiderül, hogy rom volt és újjáépítették, ami persze dicséretes, de emiatt múzeumszagú. Fotózgatom mindenfelől, közben látok szárnyát szárogató kormoránt, egy szürke gém párt és fura piroscsőrűeket. Északnak indulok tovább Ullapolba. Itt is egysávos úton, vadregényes hegyek és völgyek közt. Kiszélesedik a völgy, van panoráma. Itt alszom Achanalt előtt. Nyuli társaságra gondolok, most gyülekeznek Káptalanfüreden.

69. nap augusztus 7. szombat

Kávé közben röhögök a muslicákon az ablakon keresztül. Egy pók is benéz, próbál a szélben hálót fonni. Térképet bogarászom, dilemában vagyok, hogy menjek tovább észak felé, vagy a tájon kívül nincsen más élmény és forduljak inkább kelet felé – HAZAFELÉ??? Utóbbi mellett döntök és kicsit fáj a szívem is, hisz ez nem csak földrajzi fordulás, inkább lélekben indulok haza. Kérdezem Andreát, 2750 km innen Sopron. Megállok a Rogie vízeséseknél, kis túra az erdőben. A vízesésnél döbbenten látom a kiugráló nagy halakat, Lazacok! Oldalt egy mesterségesen épített lazaclépcső, de nem tudom, hogy fogdossák ott őket, vagy segítik a feljutásukat? Átmegyek Invernessen (Geriék látogatásakor jártunk itt) és az öböl bejáratánál Fort Georgeot nézem meg. Kicsit korábban épült, mint a komáromi erőd, de ugyanazok a haditechnikai fogások láthatók. Érdekes a múzeum és a katonák életét bemutató berendezett szobák. A tenget felé eső végén az emberek fotóznak ezerrel, nézem jobban, egy csomó delfin úszkál, jön a turistákat szállító csónak is a simogatásra. Innen a Cawdor kastélyba megyek, szép és nagyon otthonosan berendezett.

Utána kimegyek Nairn homokos strandjára, nézem a kutyásokat, de van gyerekeket teralgatő is bőven. Néhányan fürdenek! Anyuka kabátban, két gyerek a vízben viháncol! Állati! Van Wifi a kikötőben, elküldöm a dolgokat, de aludni nem lehet, indulok délnek. A tály kezd hasonlítani az otthonira, tán a tenger hatása miatt? Egy fenyőerdőben állok meg. Naplemente van, a nap besüt az alkov ablakán a gyerekek fotóit világítja meg! Itt vagyunk Papa! Jött SMS Rékától, Geri Görögországban van, Janka ís írt, Nyuliakkal váltok SMS-t, jó lett a flekken. Csendes az erdő, de éjjel hangos madársikoltozásra ébredek: A ritmus és a hangszín, mint Ennio Morricone zenéje, csak a madár egy hangon csinálja.

70. nap augusztus 8. vasárnap

Az európai növényzet elfogy, újra kopár hegyek közt megyek, de ezek nem olyan magasak és meredekek. Sok bringás van, nehéz terep. A hágón Tomintoul után egy csomó sífelvonó várja a telet. Meredek lejtő vezet a völgybe, lent a Cargarff kastély, a parkolóban egy ember nagyságú kövön lyukak fúrva a látnivalók felé. Felirat is van a kő négy oldalán:

Take a moment to behold

As still skies or storms unfold

In sun rain sleet or snow

Warm your soul before you go

Balmoralba érek, rendőrök félreállítanak. Nagy tömeg az út szélén lesnek a kastély felé. Kérdezem, mi van? Itt a Királynő – mondják! Mindjárt jön a templomból. Élesítem a gépemet, várok a többiekkel. Jön egy Range Rover  hátul két kalapos hölgy ül. Ahogy elmegy, valaki hangosan röhög és mondja, hogy a Királynő volt! Informátoraim hitetlenkednek, hol a kíséret, férj, rendőrmotoros? De mégis igaz lehet, mert a rendőrök engedik a forgalmat. Láttam a Királynőt!!! A kastélyba nem engednek be, megyek egy kört, visszajövök, a tömeg újra (vagy még mindig) vár. Elhajtok köztük, integetek nekik, mosolyogva visszaintegetnek. Mégsem láttam? De mindegy, mert az biztos, hogy ugyanannak a Dee folyó völgyének a levegőjét szívtuk. Szép idő van, meg-meg állva lófrálva megyek a folyóvölgyben. Vasárnap lévén megint a szemét motorosok csendháborítanak!!!!

Szabi vezetési tanácsait igyekeztem betartani és ennek hatására 10,2-ről 9,9 literre csökkent az átlagfogyasztásom!!! Köszi Szabi!

Drum várát megnézem, szálláshelyet azonban nem találok. Megyek Aberdeenbe, amit csak másnapra terveztem. Viszont gyönyörű helyet találtam, most itt írok. 5 km hosszú strand, jobbra naplemente kezdődik, szemben a város sziluettje, balra a tenger hullámzik a homokos strandon (remélhetőleg a nap is felkel belőle), világítótorony a kikötő végén, hajók jönnek- mennek. Viszont sajna nagy az autóforgalom.

71. nap augusztus 9.

Napfelkelteeeeeeeeee! Pattanok ki az ágyból, majdnem elmulasztottam! Gyönyörű a tengerből felkelő nap, ahogy az optimális mennyiségi felhőt megfesti. Közben a világítótorony még szorgalmasan adja a jeleket. A város is fényt kap, vörös ablakok világítanak. Mikor lecseng, nem fekszem vissza, indulok Aberdeen nézőbe. Az Old Aberdeenbe megyek először, kiderül, hogy ez egyetemi negyed, de tényleg öreg. Aztán a városközponton áthajtok, a kikötő mellett parkolok. Az utca másik felén egy halfeldolgozó üzem. Becsukom az ablakokat, de ennek ellenére egész nap halszaga van a Csigaháznak.

Gyalog megyek, az eső hol esik, hol nem. Szép város, de nem nagy durranás.

Tovább megyek dél felé a tengerparton. A nap kisüt, szép kis halászfaluba érek Stonehavenbe. Sétálok a kikötőben, fura helyi vitorlást látok, kis múzeum, a helyi szokás megy videón a tűzforgatókról. Néhány kövület, geológiai tájékoztatás és népi használati eszközök. A Dunnotar kastély romjaihoz megyek. Fantasztikus sziklaormon áll, a szikla nagy kavicsokból áll, mintha be lennének betonozva. Körbejárom a várat az öblökben. Ücsörgök, élvezem a látványt. Üregi nyulak tömege szaladgál mindenfelé.  Elkezdek szállást keresni tengerparti falvakban, végül Gourdon fölött állok meg. Kis halászfalu, éppen kimegy a víz a kikötőből. Esik, aztán kisüt a nap, szivárvány jobbról, dupla szivárvány, aztán középen, végül baloldalt, ahogy az eső megy. Aztán a felhőket világítja meg és a tengert a rajta lévő hajókkal. Varázslatos! Vacsorázom, de kint lógok az ablakban, néha kiszaladok fotózni. Ezek a látványok, amiket nem lehet megrendelni. Ha ott vagy a megfelelő pillanatban, a tied, ha nem, nem is tudsz róla, hogy miről maradtál le.

Wifi nincs, úgyhogy hozzáírok az előző napokhoz.

Fogy a szilvapálinka és a füstölt finomságokból sincsen már sok!

Itt történt

Kapcsolódó képek

Hozzászólások

2010. aug. 10. 22:38

Kata

Szia Rece,
ha mar hazafele tartasz, Tirolt ne felejtsd el utbaejteni. mar vettünk remek Schinkenspecket,no meg hagymat is böven, imadni fogod:-)))

Mant tenyleg ne hagyd ki, es ha meg Shetland szigetere is atugranal, legyszi hozz egy jopofa ponit a lanyomnak. köszi, Kata

2010. aug. 10. 14:56

Lilienthal Andor

Mi voltunk azok a magyarok, akikkel itt találkoztál a Felföldön! Most nekünk is van wi-fi-nk és megnéztük az oldaladat! Hogy te milyen cuki vagy! Az Andreát mi nem láttuk, nem mutattad be nekünk...! Nem is mondtad, hogy asszonnyal vagy! Jó utat, de még ne menj haza, menj el MAN-ra!

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás