RSS

Dél-skócia hegyei

2010. július 29.

Szabolcsék érkezéséig elütöm az időt némi hegymászással.

55. nap július 24. szombat

Jól jött a téli hálózsák, de reggel vonz a napfelkelte, elhagyom a meleg ágyat és napfelkeltére kimegyek. Gyönyörű, nagyon élvezem, a fotók persze nem adják vissza, ezt megélni kell. Kétoldalt a magas hegyek, bégetnek a birkák, a nap pedig a völgy végén mászik elő.  Utána visszabújok a hálózsákba és még 3 órát lustálkodom. (ezt is megélni kell)

Megye végig a völgyön Moffatba, amolyan központi hely a túrázóknak és persze a boltjáróknak is. Itt voltam először Woolen Mill-ben, ami valószínűleg vízerőre épült szövöde volt, ma pedig ajándékbolt, ahol főleg skót szövetek és az abból készült rucik vannak, persze mindenféle csecsebecse kíséretében. Veszek egy térképet, mert a felföldről nincsen részletes. Kinézek egy túrát a Gray Mare’s Fall-nál. Amilyen jól hangzik, olyan szép az út. Egy nagyobbacska patakvölgy (vízeséssel) visz föl egy tengerszemhez, meg a környező csúcsokhoz. Egy családot kerülgetek, nagyapa, nagyanya, papa, mama, három tök szőke gyerek. Nagyapa egy villás botot, a többiek egyenest visznek. A tónál letelepszenek, nem tudom meg, mire használják a botokat. Mire a tóhoz érek, ránk fekszik egy felhő és nem ereszt. A csúcsra nem megyek, visszaindulok. Mikor kiérek a felhő alól, eláll az eső (vagy ködszitálás?) is. Itt alszom.

56. nap július 25. vasárnap

Ma is túrázós helyet keresek, Bowhill Hausnál rá is találok. 7 mérföld, eleje a kastélyparkban, majd erdőben, végül a kopár legelőkön. A távolban három kúpos hegyet látok, kinézem azokat is. Ez nem hegymászós, inkább vándorlós túra, Zsófi jár eszemben, ilyen lehetett a fotói alapján a Camino is. Fúj a szél, jönnek- mennek a felhők, néha esik is. Egyetlen zavaró körülmény, hogy a rohadék motorosok bőgetik a völgyekben a motorjukat!! Tomek biztos szólt a skót motoros haverjainak, hogy itt vagyok!?  :o)

Itt minden Sir Walter Scottról szól, a következő városban Selkirkben volt sherif. Szép domboldalra épült város, persze szobra van a főtéren és a rendőrség a legszebb ház a városkában. Megyek tovább Jedburgba, (a kupos hegyeket látom) itt is a romos apátság a fő látnivaló. A parkolóban hirdetik a free Wifit, úgyhogy netezéssel kezdek. Néhány emilt megválaszolok, de aztán elmászik a jel és nem tudok többet felmenni. Bosszankodva nézem az amúgy nem túl szép kisvárost, az apátság szép (jó fényekben fotózok), de a nem túl régi vár amolyan ”földszintes” az eddig látottakhoz képest. Van még egy régi ház Stuart Mária emlékére, aki egyszer töltött itt egy napot. Vissza a Csigaházba, újra próbálkozom a Wifivel, de nem indul. Itt alszom.

57. nap július 26.

Gyönyörű napsütésre ébredek, vörös az apátság, fázósan fotózok. Aztán ismét sikertelen Wifi kísérlet után tovább megyek Kelsoba. Itt is van apátság, más semmi. A közelben Smailholm tornya egy sziklán. Itt volt gyerekkorában a nagypapánál W. Scott. Gyönyörű hely, nézem a körpanorámát, sas (mivel nem ismerem fel őket, minden ragadozó madarat egyszerűen lesasolok) vijjogva száll felettem, párja, vagy fiókája a kis erdőből válaszol. Birkabégetés, tehénbőgés, nyuszik szaladgálnak és a kúpos hegyek már közelben. Innen W. Scott kilátóhelyére megyek, domboldalban az előző panoráma közelebbről és kis tóval vegyítve. Meloseba megyek, persze itt is van apátság, de a túraútvonal is itt indul a három kúpra. Jó meredek út, de nem sziklás, úgyhogy málnázok közben. Vajon leszedte valaki a Wesselényiben a málnát? Talán Zoli bácsi át tud még lépni a kerítésen. Ahogy megyek felfelé, feltűnik a torony, Selkirk és a Scott kilátó is. Már majdnem felérek a hegytetőre, mikor sunyin a hegy mögül rám fekszik egy felhő. Mérgelődök, kilépek, hiába. Mire felérek minden ködben van, meg persze esik. Előttem a másik két kúp, amit szintén megmásztam volna, de kilátás híján nem megyek tovább. Kora délután érek vissza a Csigaházhoz, fürdés, séta a városba, könyvtárban találok internetet, úgyhogy a bankügyeimet elintézem, de mire a honlapra kerülne sor, bezár a könyvtár. Megyek tovább, Abottsford Haus már zárva van, de akkora a kerítés, hogy alig látok belőle valamit. Ezt jó lett volna megnézni, ez volt W. Scott kéglije. Node „mindent nem lehet megnézni…”

58. nap július 27.

A Traquar Haushoz indulok, ami a könyv szerint Skócia legrégebben lakott háza. Igen hangulatos, valóban semmi mesterkélt nincsen benne. Szép park, kecske, disznó, tyúkok hátul. Innen egy folyóparti várhoz, Neipath Castlehoz megyek. Leballagok a folyóhoz, adja magát egy pár km-es séta egy hídig, aminek a boltíve nem a hídra merőlegesen van falazva, hanem ferdén a folyóval párhuzamosan. Ilyet még nem láttam. Aztán Biggarban sétálok egyet, majd megyek New Lanarkba. Ez volt Owen és Dale próbálkozása az ipari forradalom alatt, hogy a munkásokat emberibb módon lássák el. Gyönyörű helyen van és érdekes kiállítások vannak a felújított épületekben. Persze itt is 400 felnőtt és 800 gyerek dolgozott, de az akkori szokástól eltérően csak 10 év fölöttieket dolgoztattak, a kisebbek isibe jártak.

Egy hosszabb autózás következik, holnap délután vendégeim érkeznek Prestwickbe. Megyek a nyugati tengerpartra a Culsean Castlehoz. A könyv keveset ír róla, de úgy látom, hogy a holnapi délelőttbe nem fér bele, talán visszajövök, a vendégeimmel, vagy ha ők elmentek. Klassz tengerparti szállásom van Maidens-nél. Majdnem lemegy a nap Arran sziget fölött, de sajna egy felhő meghiúsítja az eseményt. :o(

Kapcsolódó képek

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás