Még egy K-Írország
2010. július 21.
Dublin és sok tengerpart
49. nap július 18. vasárnap
A hegyek ködben vannak, ezért nem állok meg hegyet mászni, pedig kinéztem egy 725 m magas csúcsot. Viszont a Powerscourt vízesést megnézném, de zárva van hatalmas kapuval – korán van még. Megyek hát Dublinba. A belváros közepén parkolok a Liffey folyó partján egy utcára a kocsmáktól. Az útikönyv szerint gyalog indulok neki, viszem az esernyőt is, mert nyilván lesz eső is. Szép a város, szerencsére többet süt a nap, mint esik. Találkozom Molly Meloneval is (halárus lány, van szaga, de kemény a feneke), úgyhogy a csajozás is kipipálva. A Dubliniában a viking történelemből is némi interaktív képet kapok. Megkeresem a tűt, fantasztikus! (ez egy acél oszlop, kb 100 m magas, alján 4 m átmérőjű lehet) Vajon hogyan állították fel?? Délutánra a kocsmák is benépesülnek, néhol zenélnek is. Bemegyek hallgatni, a sört sajna mellőznöm kell. Megtelnek az utcák, fele turista, fele helyi. Estére kimegyek a Howth félszigetre nyugalmas vízpartot keresni. Sziklás az egész, le sem lehet menni. Végül egy halászkikötőben állok meg, ahol vasárnap esti népünnepély van. Én is behalazok, egy sör is lecsúszik, még egy fagyit is elnyalok. Sötétre mindenki hazamegy, én is. Éjjel esik rendesen.
50. nap július 19.
Reggel is zuhog. Olvasok, közben a sirályok a mellettem lévő füves területre telepszenek. Figyelem a hierarchiát. Általában nyugisak, de van két bajkeverő, azok mindenkibe belekötnek. Aztán egy kutya elkergeti az egész csapatot. A kikötő csöndes, pedig azt hittem, hajnalban minden hajó kifut. Végre kiköt egy, ládákat raknak ki, később megnézem, hosszú kagylók. Lassan eláll az eső, kimegyek a kikötő végéig, próbálom kitalálni, hogy működnek a halászhajók és a kagyló és rákszedegetők. A kempingkalauzból kinézek a közelben egy kempinget (aktuális a WC ürítés és vízfeltöltés és mosni is kéne), Andrea odavezet, de nincsen Wifije, úgyhogy továbbmegyek. Nem találok másik kempinget, ezért bemegyek Droghedába. Városnézés, informálódás a „nagy látnivalóról” a közelben lévő Newgrange és még két 5500 éves dombokról, amik folyosósírok. Odamegyek, nagy bazi parkoló és visitor center. Azt mondják, hogy késő van, jöjjek holnap. Busszal szállítják a népeket a látnivalókhoz, elindulok gyalog amerre azok mennek. 2-3 km, megtalálom, de már zárva, csak kívülről stírölöm. Vissza a kocsihoz (7-kor zár a parkoló is), megyek egy kört a környéken. Boini csata színhelye (itt győzött Orániai Vili 1690-ben, azóta van angol megszállás), itt gyászhely, É-Írországban meg győzelmi napként ünneplik az angolok!!! Aztán Dowth, a kisebbik domb, ezt megmászom, végül megtalálom Newgranget is. Leparkolok a domb előtt, így a nappaliból és hálószobából is rálátok. Naplemente is megérkezik, úgyhogy tökéletes a nap zárása.
Erről a napról van egy sztorim borozgatás közbenre!
51. nap július 20.
Bíztató az ég alja, bár nyugaton felhők vannak, talán megrendezik a napfelkeltét. Felöltözöm, felmászom a Csigaház tetejére, de sajna a felhők erősebbek és eltakarják a napot. Visszafekszem szunyókálni. Aztán elmegyek a harmadik dombhoz Knowthba, az is zárva. Megyek a visitor centerbe, minden tökéletesen szervezett, kijelölik az időpontjaimat, rám ragasztják, így a buszsofőr is tudja rólam, hova vigyen. Mindkét látnivalót idegenvezetővel járjuk be. Ez egyébként nagyon érdekes, Az egyik csajszi igen nagy átéléssel magyaráz (hálistennek lassú angolt használnak!). A látnivalók is érdekesek, elgondolkodtatók.
Nézem a térképet és a könyvet, nyugatra, vagy északra menjek. Végül észak a nyerő, kempinget és Wifit keresek. Két lakókocsis helyre is bemegyek, de csak telepített vendégeket fogadnak. Hihetetlen, hogy a tengerparton nincsen kemping. Végül nagy nehezen találok egyet, ez sincs az úton jelölve, csak kérdezősködéssel találok rá. Drága és nincsen Wifi sem. Mégis maradok, mert az egyéb dolgokat már elhatároztam. Több dolgon is mérgelődök, Miq jut eszembe, hogy mondaná…. Végül főzök, mosok, szárítókötelet szerelek, teregetek, WC-t ürítek, akkut töltök, mérgelődöm. Közben fogy a whiskey is!! Andreával tervezünk egy reggeli bringatúrát, rögzítem az útvonalat jó idő esetére. Éjjel ismét esik.
Úgy nézem nem elég erős a WIFI, mert baromi lassan jönnek a fényképek. Majd pótolok!
Hozzászólások
- 2018 november
- 2018 október
- 2018 szeptember
- 2018 augusztus
- 2018 június
- 2018 május
- 2018 április
- 2018 március
- 2017 október
- 2017 szeptember
- 2017 augusztus
- 2017 július
- 2017 június
- 2017 május
- 2017 április
- 2016 október
- 2016 szeptember
- 2016 augusztus
- 2016 május
- 2016 április
- 2016 március
- 2016 február
- 2015 november
- 2015 augusztus
- 2015 július
- 2015 június
- 2015 május
- 2015 február
- 2014 december
- 2014 november
- 2014 október
- 2014 szeptember
- 2014 augusztus
- 2014 július
- 2013 december
- 2013 november
- 2013 október
- 2013 szeptember
- 2013 augusztus
- 2013 július
- 2013 június
- 2013 május
- 2013 április
- 2012 december
- 2012 november
- 2012 október
- 2012 szeptember
- 2012 augusztus
- 2012 július
- 2012 április
- 2012 március
- 2012 február
- 2012 január
- 2011 december
- 2011 november
- 2011 szeptember
- 2011 július
- 2011 június
- 2011 május
- 2011 április
- 2011 március
- 2011 február
- 2011 január
- 2010 december
- 2010 november
- 2010 szeptember
- 2010 augusztus
- 2010 július
- 2010 június
- 2010 május
Réce Apó nyugdíjba vonul
Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.
Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.
Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.
Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.
Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...
Balázs Zsolt
Nagyi
Zoltánkám! Élvezet olvasni élményeidet, csak az eső ne zarana meg. Alig várom Skóciából a beszámolót. Ilyennek tervezted az utadat? Bevált a "Csigaház"? Éjjel tudsz pihenni? "Andrea" jól müködik? Hazafelé dél-Európán keresztül jössz? És mikorra tervezed? Mert már nagyon hiányzol! Itthon minden rendben. Gondolatban Veled vagyunk és sok szseretettel csókolunk Édesanyád.