RSS

É-és Ny-Írország

2010. július 08.

Jövök-megyek Írország és É-Írország közt.

36. nap július 5.

Áron 11. szülinapja! Éltetlek Áron!

Kétnapos fészkemből felhős időben korán indulok. Dunluck vára az első állomás, de nyitás csak két óra múlva lesz, ezért csak kívülről gyönyörködöm. Arról szól a monda, hogy egy viharos napon a konyha szakácsnéval együtt beleszakadt a tengerbe. Innen Derrybe megyek (a megszállók szerint Londonderrybe). Bringás városnézés jön. Először az ír városrészbe megyek, így szembesülök a közelmúlt történéseivel: „You are now entering FREE DERRY” – olvasom a házfalon képes grafittik között!  (megjegyzem, hogy a turistatáblák jelzik, tehát van már történelmi múltja!) Aztán felmegyek a várfallal körbekerített angol városrészbe. A várfalon belül a középületek 4 m magas ráccsal bekerítve, kamerák, őrbódék (a várfalon is kerítések vannak!). A város nem szép, a legszebb épület a Guildhall, a céhek székháza. Ez is csak a felújítás miatt – egyébként angol-párti megfogalmazással.

Indulok dél felé, átmegyek Írországba. Itt kilóméterben és Euróban számolnak, más különbség nincs. Donegal (írül Dún na nGal), kisváros a tengeröbölben, kis vár, nagy apátság. Persze utóbbi romokban, és érdekes módon a temetőt beletelepítették. Fesztiválra készülnek, de nem tudom megvárni. Az utcára így is nyomatják a boltokból az ír zenét. Elindulok a Lower Lough Erne (ez egy tó neve) mellett, Pettigóban ismét belépek É-Írországba. Itt alszom, és végre találok ír zenét játszó rádióállomást. Kár hogy sok a sóder, az is gaelül.

Mivel elfogyott a hazai gyorsítóm, felbontom a frissen beszerzett Bushmills – Black Bush Whiskey-met. Fincsi!

37. nap július 6.

Reggel is az ír zenét hallgatom, közben elindulok a tó mellett. Az első látnivaló Devenish szigetén van, régi apátság rom, de kerek toronnyal, amiben fel is lehet menni. Sajna csónaknak, hídnak, révésznek nyoma sincs, ezért zumolok és megyek tovább Enniskillenbe. Leparkolok egy sportpálya mellett, tájékozódom, közben elered az eső. Maradok a kocsiban, tervezem a további útvonalat. Közben 40 srác érkezik, és mintha napsütés lenne elkezdenek fociedzést tartani és ezt csinálják az esőben. Közben a szülők a korlátra könyökölve nézik őket, szintén az esőben, ami miatt én a kocsiban kuksolok. Puhány vagyok! Hamarosan eláll az eső, a puhányok számára is megnyílnak a látnivalók. Az Erne folyó ágai közt sétálok, kis vár, aztán katolikus templom, majd anglikán. Ebben mindenféle zászlók kirakva, kiderül, hogy katonai emlékzászlók Dél-Afrika, Korea, stb feliratokkal. A hódítók villognak a megszállt területen! A város nem különösen szép, megyek tovább dél felé az Iron Mountains-en keresztül. Ez megint Írország. Bazinagy fennsík sok tóval, később kiderül, hogy az Erne és Shannon folyőkat összekötő zsilipelt csatornával. Megint alpesi érzeteim vannak a növényzet miatt, meg a nagy szél mindenütt uralkodik. Szép a táj, ha van parkoló (elég ritka) megállok nézelődni. Carrick-on Shannonba érek (gaelül Córa Droma Rúisc), itt van egy csomó zsilip egymás után. Innen Boyle, szintén apátság. Tovább délre, Roscommonig. Itt szép vár van, esteledik, bejárom, megmászom a falakat és mivel közel a város, elhatározom az esti kocsmázást ( még nem ittam Guinnesst!) Mire visszaérek a kocsiba, zuhog az eső! :o( Marad a hazai és a dobozos sör. Először előveszem a DVD lejátszót és megnézek egy filmet.

38. nap július 7.

Tovább a fennsíkon Galway-ig. Kikötőváros, nagy forgalom, jó messze parkolok a tengerparton, ergo – bringás nézelődés jön. Elindulok a tengerparton, egy világítótorony felé kitérek egy hosszú földnyelven. Félúton kiderül, hogy bemenni tilos, visszafordulok, de elered az eső, sexel a marhaerős tengeri széllel, úgyhogy mire védett részre érek az egész baloldalam elázik. Nem is kell tető, csak egy fal mellett állok, az is teljesen megvéd a vízszintesen jövő eső ellen. Pár perc múlva eláll, kisüt a nap. Nem megyek haza átöltözni, majd megszáradok. Szép a város, talán inkább élettel teli. A Corrib folyó ágakra osztott csatornái közt jövök-megyek. Sok kocsma van, egyik jobb, mint a másik! Ilyenkor hiányoznak a barátok, egyedül nem lehet kocsmázni! :o( Megyek hát tovább a Dunguaire kastélyba. Itt már a középkorban is volt Megasztár! Kicsi a vár, de szépen be van rendezve. A háború után megvette egy hölgy és otthonossá tette. És felújította a dal és versversenyt. Tovább a Killmacduagh monostor maradványaihoz. Itt is temetőt csináltak köréje. Sajna a kerek toronyba nem lehet felmászni, de ez is teljesen ép (600 éve). A környék igen izgi, mert itt a mészkő rétegek nem gyűrődtek, vízszintesen maradtak, de a nagy szél miatt a növényzet nem tudott felnőni, hanem a vájatokban tenyészik. A víz, szél és a fagy sávokban erodálta a köveket, mintha széles utak lennének. Burrennek nevezik. Több barlang is van a környéken, meg megalitok is. A leghíresebbet a Poulnabrone Megalithic Tomb-ot nagy nehezen meg is találom (itt is keskeny utak közt bűvészkedünk a szembe jövőkkel). Éjszakára is megfelelő parkolót foglalok, aztán megkeresem a köveket és röhögő görcsöt kapok, olyan kicsiének tűnik. A fényképek alapján nagyra számítottam! De a Burren nagyon érdekes, lófrálok, míg el nem ered az eső. A hegy (inkább a fennsík dudor) tetején vagyok, jól fúj a szél, ismét elringatja a Csigaházat!

 

Itt történt

Hozzászólások

2010. júl. 09. 09:21

tigger

Elérted Írország nyugati szélét, amit egyszer nagyon szeretnék én is végigjárni fényképezővel. :)

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás