Saaremaa

43. nap 2017.06.23. péntek (itt a Győzelem napja, munkaszünet, otthon meg Zoltán nap)

Szép a reggel, nádasmenti szállásomon a madarakat lesem a napsütésben. Partmenti utakon megyek észak felé, madárkilátót, sütögetőhelyeket látok. Virtsunál rögtön felmehetek a kompra, rövid hajókázás után Muhu szigeten szállok ki. Erről földnyelv visz Saaremaa szigetre. Egy romos várlátogatással kezdem, utána egy meteorit kráterben képzelem el a 4000 éve történt kataklizmát (jó ez a szó ide?), aztán megyek a főúton Kuressaare városkába. A kikötőben camper parkolót találok, bringára szállok és keresem a Nagy Máglyát! Meg is találom a vártól nem messze. Éppen a tűz csiholója az utolsó deszkákat rakosgatja. Ma este lesz tűzgyujtás, meg műsor is. Megnyugodva megyek Észtország egyetlen épen maradt várát felfedezni. Szép napsütésben körbefotózom, majd a városkát is bejárom. 7-kor már a máglyánál téblábolok, régen készülök már nagy Iván napi tüzet nézni. Vicces vetélkedő a kezdés, aztán 12 asszony népviseletben hasszú remek táncműsort ad. Közben varset is mondanak, ami a dallamos észt nyelven különösen jól hangzik. Újabb vetélkedők után 9.30-kor gyujtják meg a kb 5 m átmérőjű 5 m magas gúlát. Közben észt és nemzetközi slágereket játszik egy háromtagú zenekar. Sokan táncolnak, de a fő atrakció a tűz. Elképesztően szépen ég, az emberek körbeállják és csak nézik, fotózzák. Én is. Szerencsére szélcsend van, így a szikrák nem mennek messzire. Jó a buli de éjfélkor már álmos vagyok és elmegyek aludni, bár a máglya még javában lángol.

44. nap 24. szombat Iván nap, az év legrövidebb éjszakája, meg apák napja. És a naptárból megtudom, hogy a magyar szabadság napja is. Mióta?

Megnézem a tűz maradékát, néhány vastag rönk füstölög még. Feltámadt a szél, az eső is szemerkél, ezért netezek egyet, majd megnézem belülről is a remekül berendezett várat. Ebéd után indulok Sörve Saarra, a sziget hosszú nyulványára, végén szép világítótoronnyal. A szemerkélő eső ellenére gyalogolok a földnyelv végéig, ahol a Balti tenger és a Rigai öböl találkozik. Aztán mellékutakon a part mentén megyek vissza Kuressaaréba. Tegnapi helyemen szállok meg.

45. nap 25. vasárnap

A sziget északi oldalán indulok vissza a szárazföld felé. Egy farm múzeumban kezdek, miután kétnapi keresgélés és rakodások után megtalálom a fura berregés okát. Andrea is betegeskedik, a kapcsolója elromlott, csak az autós kábellel tudok életet lehelni belé. Aztán a part mentén megyek meg-megállva Panga Pankhoz, ami egy hosszú 20-30 m magas függőleges sziklafal a tenger felé. Végül Anglánál 5 szélmalom és mindenféle mezőgazdasági eszküz kiállítását nézem meg. Itt is töltöm az esős éjszakát.

46. nap 26. hétfő

Reggeli napfényben is megnézem a szélmalmokat, meg a közeli erődtemplomot. Megint megjön az eső, megyek a komphoz. Épp délben hajóztam be, így a kompon ebédelek egy tartalmas soljanka levest és fincsi lazacot. Visszaérve a szárazföldre megkerülöm a Matsalu öblöt és megyek Haapsaluba. A boltnál kizárom magam, látom a kulcsokat a konyhapulton, így tolvaj módon kinyitom az ablakot és a rácson be tudok nyúlni érte. Huhhhh! Boltozás az esőben, tötyörgés, majd csepergőben indulok városnézésre. Hatalmas várrom és várszerű bazilika, a város kellemes faházas kisváros. Változó időjárásban kukkolom az öböl nádasa mellett a madarakat. Megint megállapítom, hogy a sirályok különösen nagy szélben imádnak repülni.