RSS

Skócia Szabiékkal

2010. augusztus 02.

A Csigaház 4 napra vendégeket fogadott, mozgó otthonává válva 3 jó barátnak!

59. nap július 28.

Rakodással kezdem a napot, csinálok helyet a vendégek elhelyezéséhez. Megírom az előző napok eseményeit, mert arra számítok, hogy lesz Wifi a reptéren (nem volt). Berakodom a tisztálkodó cuccomat, mert arra is számítottam, hogy lesz zuhanyozó a reptéren (ez sem volt). Aztán bementem Ayrba körülnézni, találtam is megfelelő szálláshelyet szombat estére, ahonnan hajnalban gyorsan kijuthatunk a reptérre. Kicsivel korábban kimentem, hogy ezeket lebonyolítsam, szerencsére, mert Szabi és Orsi egy órával előbb érkeztek, mint írták nekem.  Részemről nagy öröm volt az érkezésük, és nekik is fülig ért a szájuk! A délután hátralévő részén a tengerparton haladtunk felfelé Greenock felé. Szerencsére meghozták a jó időt és az utolsó nap kivételével ez meg is maradt. Gourockban Orsi kívánságára Fish & chips volt a vacsora, régi kellemes emlékeit idézte fel vele. Továbbmenve egy nagy öböl végén egy nagy sportpálya, játszótér és kutyafuttató parkolójában találunk szálláshelyet. Oktatást tartok a berendezési tárgyak működéséről és megbeszéljük a „Házirendet”, amit akceptálnak.  :o) Megkapom az ajándékba hozott hazai ízeket: szilvapálinka, törkölypálinka „Made by Lincsi”, füstölt szalonna és dagadó,  disznózsír és egy szál kolbász „Made by Marcsi”! Megízlelem  a pálinkákat, elnyerik tetszésemet és megfelelő alapot is adnak utazásom első valóságos „kocsmázásához”. Végigsétálunk az öblön (2-3 km), közben nézzük az apály jelenséget, ami Nekik szokatlan élmény. Egyszer csak az öbölben Glasgow felől feltűnik egy öreg gőzös, majd utána egy hatalmas személyszállító hajó. Orsi „észreveszi nekünk”!! Nagy nehezen kisilabizáljuk, hogy Quin Victoria névre hallgat.  A helyiek reakcióiból arra következtetünk, hogy ez itt sem gyakori látvány. Közben beérünk Gourockba és megfelelő pubot keresünk. Az első jónak tűnik, nem amolyan turistapub, helyiek iszogatnak benne, jó a hangulat is. Azért továbbmegyünk a másodikba, itt már az utcán cigizők számából felismerjük (Skóciában sem dohányoznak a kocsmákban!!!), hogy jó hely lehet. Válogatunk a többféle sörből, közben „ismeretlen” nyelven szóval tart minket egy törzsvendég. Letelepszünk egy asztalhoz, ízlik a sör így társaságban. Ez hiányzott! Beszélgetünk, nézzük a helyieket. Szomszéd srác beugrik a fotóba, majd ő beszélget a törzsvendéggel. Érti!  :o) Aztán visszamegyünk az előző pubba, ott más sörökből választunk. Ez is lecsúszik. Kellemes a séta az öblön és a sportpályán keresztül. Eddigre a sportolók is hazamennek, elcsendesedik a környék. Egy János-áldás (egyedül iszom) után pizsi és takaróosztás következik (én felköltözöm az alkóvba) és lefekszünk aludni.

60. nap július 29.

Örömömre a vendégek nem panaszkodnak horkolásomra!!! Reggelizés következik, én nem szoktam, de képes vagyok alkalmazkodni a vendégek szokásához, sőt, asszem túl is eszem Őket. A Clyde folyó öble mentén megyünk Glasgowba. Belvárosi parkolás, gyalogos városnézés a gyönyörű napsütésben. Még Celtik szakboltot is találunk, Ádám örülni fog az originál pólónak.

Falkirkbe megyünk, itt van az egyedülálló hajó átemelő szerkezet. Ámulunk, majd átmegyünk a Forth folyó hídján az edinburghi öböl É-i oldalára. North Queensferry-ben a híres vasúti híd lábánál tengeri akváriumba megyünk, ahol üvegkupola alól lehet simogatni a cápák és ráják hasát. Igen érdekes, bár Orsi szerint a Camponában is van ilyen színvonal!  :o) Ezután átmegyünk a közúti függőhídon és Edinburg elővárosi kikötőjénél találunk szállást egy sportcentrum parkolóban. Megvacsorázunk, majd a naplementében pubot keresünk. The Harbour Inn igazi kikötői kocsma, itt is nagy választék van igyekszünk ismeretlen sört választani. Szabi morgolódik a nikotintilalom miatt, de azért mégegy helyi intézményt felkeresünk. Útközben betérek egy templomba és meglepetésemre alpinistáknak van berendezve falmászáshoz!!  Itt megéljük a harangozást is (záróra előtt megkongatják a harangot, hogy még egy kört kikérhessél!), majd a kellemes estében sétálunk a Csigaházhoz. Meglepetésünkre zárva a parkoló kapuja!! Először történik velem ilyen, de a tulajdonos azért gondoskodott rólunk, a hátsó ajtót nyitva hagyta, hogy bemehessünk.

61. nap július 30.

Kapu nyitva és senki nem szólt hívatlan vendégeskedésünk miatt.

Indulunk Edinburghbe, hogy időben jó parkolóhelyet találjunk. A Royal Mail alján a királyi palotánál azonban nem szeretik a lakóautókat, ezért felmegyünk a  vár alá. Sajnos itt csak 4 órát állhatunk, ezért így kell tervezzük a városnézést. Elválunk, mivel én már jártam a várban, Szabiéknak viszont az „kötelező” látnivaló. Azért egy kis kört én is teszek ott, már fel van állítva a nézőtér a fesztiválhoz. Turista mint a tenger, de azért persze szép a város. Leballagok a Royal Mailon a Holyrood Palaceig, én ezt választottam fő látványosságnak. Nagyon szép, különösen a Stuart Maria emlékét idéző szobák. Nézelődve visszasétálok, a parkolóban találkozunk és felkeressük a The Royal Yacht Britanniát, ami egy nyugalomba helyezett hajó múzeumként berendezve egyrészt a királyi család életét, másrészt a tengerészek életét bemutató anyag. Nagyon érdekes és érdekes a kontraszt is persze. A hajó megközelítése meglepő, számomra kiábrándító, mert egy bevásárló központ második emeletén van a bejárat!

Innen az öböl déli partján haladva Stirlingbe megyünk, a vár már zárva van, de fenséges kilátás nyílik a hegytetőről a közeli Williem Wallace Monumentumra, a városra és a tájra. Persze ez csak azért lehetséges, mert Szabi kézben tartja az időjárást és napsütést biztosít a látványhoz!  :o) Itt van egy Robert Bruce szobor is, kis zavaromat eloszlatandó a könyvből kisilabizáljuk a két nemzeti hős kapcsolódását. Sétálunk egyet a városban,  itt találkozunk Rob Royal is. Aztán átmegyünk a Wallace emlékműhöz, ahonnan már következő úti célunkhoz a Loch Lomondhoz is ellátunk. Indulunk a „felföldi” kinézetű tájon keresztül Ballockba a Lomond tó partjánál. Ahogy áthaladunk a városon szálláshelyet keresve, beleszeretünk a The Doghause pubba, úgyhogy parkolás után megkeressük. Nagy forgalom van a városkában, kiderül, hogy a Lomond Folk Festivál eseményei zajlanak. A kocsmába be sem férünk, kénytelenek vagyunk a  bárban elfogyasztani az első sört. Megpróbálunk ismét bejutni az élőzenés terembe – sikertelenül. Az utcán a nyitott  ablakon keresztül sokadmagunkkal együtt hallgatjuk a zenét, majd keresünk egy másik Pubot. The Trulle Inn névre hallgató intézményben valódi skót zene szól dudával és a dudaszóra mulató skótokkal. Nagyon élvezzük, több sör is lecsusszan. Kimegyünk a kertbe is, itt két zenekar is játszik az asztalok mellett, csak úgy spontán, erősítés nélkül, gondolom a fesztivál résztvevői. Igen jól érezzük magunkat, de nem maradunk zárásig, nyugovóra térünk.

62.nap július 31. szombat

Geri szülinapja! Éltetlek!!!

2 hónapja indultam el.

Éjjel néha esik, reggel is szemerkél. A mulatozás következtében későn ébredünk, lecsót reggelizünk, majd sétálunk a Balloch kastély kertjében, lelátással  a Lomond tóra. Szabi örül a szép fáknak (erdőmérnök), én meg ennek örülök, mert eddig mindig Rá, meg Kornélra gondoltam,  ha szép és érdekes növényeket, fákat láttam. Megtaláljuk a kedvenc pikkelyes fámat is, amire már Szabi is rácsodálkozott. Orsi el is kereszteli kövirózsafának. 1-kor több helyszínen is megszólal a zene,  indul a fesztivál program. Kicsit hallgatjuk, miközben egy sast bámulunk egy pasi kezén tollászkodva. Rövidesen indulunk, kicsit felmegyünk a tó mellett, majd átmegyünk Hellensburgon át a Gare Lochhoz, ami már a Clyde öböl oldalnyúlványa. A város elején dudaszó, vészfékezek, félreállok, egy szakállas skót áll a ház előtt és fújja! Átmegyünk a Clyde függőhídon, kisvárosokon keresztül (mint Baith, Kilmarnoch, Dunlop, ahol nincsen gumigyár) mellékutakon megyünk dél felé. Ayrban a tengerparton kiválasztott szálláshely megfelel a vendégeknek, vacsira füstölt halat nyomatunk, majd sétálunk egyet a városban. Egy pubba is betérünk, öreghídon átballagunk az Ayr folyón, apály van, az algák közt egy ledobott bringát látunk.

Hazaérve a vendégek összecsomagolnak, én a felföldi útvonalamat tervezgetem. Reggel korán kelünk, ezért nyugovóra térünk.

63. nap augusztus 1.

Fránya időkülönbség miatt egy órával előbb kelünk, röhögünk magunkon, de így van időnk még egyszer megnézni a tengert, most dagály van és némi hullámzás is. Kimegyünk a reptérre, könnyes búcsú, ölelés, ismét egyedül indulok észak felé. Gyönyörű napfelkelte van a dombok közt, csodás fények a városokra, és a Clyde függőhídra. Megyek vissza Ballochba, szunyókálok egyet, majd megírom a feljegyzéseket. Egykor megszólalnak a zenészek, megyek a városba a Folk Fesztiválra. Két színpadot váltogatok, van egyéni előadó, duó és zenekarok különböző felállásban. Egy-egy órát játszanak. Nagy örömömre ír sztepptánc is van, no nem Catrine Galacher, csak 6-16 közti kislányok, de kegyetlenül és lelkesen rúgják a ritmust. Dudazenekar dobosokkal vonul a városon. Minden kocsma megtelt, rengeteg zenész járkál gitárokkal, itt is, ott is felhangzanak az amatőr zenészek. Estére megtelik a nagysátor, valami közkedvelt zenekar játszik, minden hangszer megvan, ami skót zenéhez kell. A skótok mulatnak, táncolnak, néha nagy tombolás és együtt éneklés a zenekarral.

Kint a szélcsendben valaki fényeket ereget az égnek, én hőléglampionnak nevezném, varázslatos, ahogy lassan emelkednek a láng által megvilágított ernyőcskék. Aztán kihunynak és ugyanolyan lassan leereszkednek. Szép este van, a forgalom azonban változatlanul nagy, a gyorséttermek és boltok is nyitva vannak a fesztivál miatt. Lassan hazaballagok, reggel elküldöm ezt és indulok Fort Williamba, hátha elég jó idő lesz számomra is ahhoz, hogy felmenjek a sziget legmagasabb hegyére (1344 m) a Ben Nevisre.

Itt történt

Kapcsolódó képek

Hozzászólások

2010. aug. 04. 08:42

Orsi

Kedves Molly!
Tanusítom, h Réce csak alkoholos állapotban horkol.
Réce "beleszeretett" egy belfasti halárus lányba, akit szintén Mollynak hivnak. Réce szerint élete legjobb nője volt. Olyan kemény a feneke, h még a körme is beletörött.
A képek között megtalálod. Ő egy bronz szobor.
Szia
Orsi

2010. aug. 03. 22:12

Molly

Kedves Mindenki!
Miután Réce 3 napig korholt... - helyesen:
Kedves Mindenki!
Miután Réce 3 napig horkolt...

Pusszant:

Molly

2010. aug. 03. 21:46

Lincsi (kínaiul: Lin Csi)

Hallom Nagyapó, hogy ízlik odafönn a pályinkám, amit vittek Neked a jóemberek! Hiába, ez nem malátás és nem is blended! Meg nem is a szoknyások főzik!!!

Egy férfi bemegy egy bárba a kutyájával és rendel két pohár whiskey-t. Mindketten emelik a poharaikat egymás egészségére és lehajtják az italjaikat. A hölgy a bárpult mögött nagyon meglepődik ezt látva és megkérdezi:
- Tud a kutyája még néhány másik trükköt is?
- Természetesen, mondja a férfi - ha kell ez még egy nőt is ki tud elégiteni.
A nő erre igazán kiváncsi, felviszi őket egy kis szobába a bár felett. Levetkőzik, lefekszik az ágyra és vár. A kutya csak nézi, nézi őt és nem csinál semmit. Végül is a férfi mérgesen rászól:
- Már megint ugyanaz a helyzet... mégegyszer... de tényleg utoljára, megmutatom...

Várlak az Újtelekiben te kis globetrotter!

Lin Csi

2010. aug. 03. 12:10

Orsi

Kedves Mindenki!
Miután Réce 3 napig korholt, amiért nem mi irjuk a honlapot, most kicsit kiegészitem saját tapasztalataimmal.
Szabolcs szerint Réce egy igazi "litera-turista", mert olyan szeretettel, élvezetesen és néhol humorosan adta át nektek a mi együtt töltött 3 napunkat.
Nagyon szomoruan vettük tudomásul, hogy vissza kell jönnünk ebbe a mogorva országba. Skociában ugyanis mindenki kedves, udvarias, figyelmes. Még az utcán is köszöntenek.Ha meghallják az idegen szót, azonnal megszolitanak és segitenek, beszélgetnek, amit néha nehéz volt megérteni, mert a skot nyelv nem egyezik az általunk megtanult angollal.Még a pubokban is megszolitanak. Ezek a sörök nem a mi szánk izének felelnek meg, noha ez is egy érdekesség. Alig, vagy egyáltalán nics bennük szénsav, viszont jég hidegen és csordultik töltve adják.
Már a sok zöld is jo érzetet kelt az emberben. Hatalmas füves területek tárulnak a szemünk elé, amit sétálásra, kutyalegeltetésre használnak (itt ugy tünik minden lakosra jut egy kutya). Itt szabad a fűre lépni!! A növényzet elég europai, kivéve az olyan érdekességek, mint az általam elnevezett "kövirózsafa".(5.sor, 2.kép balrol a fotok között)
Birkák, tehenek, lovak legelnek nagy számban amerre a szem ellát.
Réce hivta fel figyelmünket az emberek egyik különös tulajdonságára. Autoval kimennek a tengerpartra, leparkolnak, az autoban maradnak és nézik órákon át a tengert. Majd ujságot olvasnak, talán szunditanak egyet és hazamennek.
Egy szoval, mindenkinek csak ajánlani tudjuk ezt az országot, ha tényleg kikapcsolodásra vágyik az ember.
RÉCE ODAADÓ VENDÉGLÁTÓ VOLT!!
KÖSZÖNJÜK!

2010. aug. 03. 00:00

Del Medico Imre

Élvezettel olvasom soraid kedves Zoli, nem tudom emlékszel e még rám?

Szólj hozzá!


Küldés

Réce Apó nyugdíjba vonul

Most, hogy elmész - mit is viszel magaddal? Megyünk Veled, hisz egy voltál a csapattal! Mostantól majd megkezdődik újabb bevetésed, Nekünk pedig hiányzik majd harsány nevetésed.

Megszoktuk, hogy itt vagy velünk hosszú idő óta, Ám ahogy ez lenni szokott, lepergett az óra Kegyetlen, halk ketyegése fenyegető zene, Csak elmúlik, de nem mondja meg, hogyan éljünk vele.

Az idő elment, elandalgott ketyegő dalával És most Téged kézenfogott, hogy elvigyen magával. Van, akit nem ront meg beosztás, hivatal, Van, aki koros bár, ám mégiscsak fiatal.

Te voltál az az ember, aki utat mutat És most Te kezdesz meg egy másik utat. Ez a sakk-csapat most egy vezért vesztett, Ami nekünk veszteség, az Neked a kezdet.

Eljött a nyugdíj, élj bölcsen vele! Most jön az életed második fele...

Balázs Zsolt


Feki Webstudio @ 2010 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás